A vállalkozás: Olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre.
A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folyatására alapított társaság. A gazdasági társaság lényege: a gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat, kötelezettségeket vállal, tulajdont szerez, pert indíthat és perelhető.
2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.
Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a NAV-hoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget a NAV-hoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.
A NAV az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja,
- hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság,
- zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag)
szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.
Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a NAV által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse.
Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.
A NAV az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót – a cégbíróság útján – abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.
Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő – vagyis a kilencedik – számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője.
Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek.
Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az NAV e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel a NAV az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben a NAV a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, a NAV az adózó adószámának törléséről rendelkezik.
A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne.
Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz. Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft. A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A NAV az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban. Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap. Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye.
Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti. Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után. A NAV az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.
Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha a NAV megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.
A gazdasági társaságokra vonatkozóan a 2006. évi IV törvény szabályozza az alapítás kérdéseit, a társaságok testületeire vonatkozó kérdéseket, a gazdasági társaság törvényes képviseletét, a társaság megszűnését stb. A társaság alapítása létesítő okirattal történik, melynek fajtája a társaság formájától függ (egyszemélyes társaság: alapító okirat, nyilvánosan működő rt.: alapszabály, minden más esetben társasági szerződés). Az adott létesítő okiratot minden tagnak alá kell írnia, majd közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása: állandósult, huzamos és szervezetszerű gazdasági tevékenység végzése nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett. Vállalkozási tevékenység folytatható jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli és egyéni vállalkozás, vagy egyéb jogszerű piaci tevékenység keretében.
A létesítő okirat kötelező elemei: cégnév, székhely, a társaság tagjai, jegyzett tőke, cégjegyzés módja, vezető tisztségviselők neve, lakóhelye, stb. mindazt, amit a törvény az adott cégformánál előír.
Gazdasági társaság alapításához minimum két tag szükséges. A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli. A nem vagyoni hozzájárulás (apport) értékét könyvvizsgáló állapítja meg.
Az alapító okirat ellenjegyzésének napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársasági jelleget fel kell tüntetni.
A gazdasági társaság legfőbb szerve: a gyűlés (Kkt-bt: tagok gyűlése, Kft:taggyűlés, Rt.: közgyűlés). A legfőbb szerv ülésén a tagok jelen vannak, és döntenek a társaság legfontosabb ügyeiről. Évente legalább egyszer ülésezik. A tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg szavazati jog.
Az ügyvezetést a vezető tisztségviselők látják el. Az ügyvezetői tevékenység nem azonosítható a társaság napi, operatív irányításával összefüggő feladatok teljesítésével. Az ügyvezetés fogalma magában foglalja a társaság irányításával kapcsolatban szükséges döntések meghozatalára való jogosultságot, melyek nem tartoznak társaság legfőbb szervének, más testületének a hatáskörébe.
betéti társaság és közkereseti társaság.: üzletvezetésre jogosult tag,
korlátolt felelősségű társaság: ügyvezető
részvénytársaság : igazgatóság
A vezető tisztségviselőket a legfőbb szerv választja. Maximum öt évre lehet megválasztani, újraválasztható és visszahívható. Csak természetes személy lehet vezető tisztségviselő.
A cégbíróság a cég bejegyzéséről végzéssel határoz. A bíróság végzésében szereplő adatok összessége a cégjegyzék. Ezen adatok változásáról hetente kötelezően a Cégközlöny ad tájékoztatást. A hetente megjelenőCégközlönyöket 1989 óta a Company Data Informatikai Szolgáltató Kft. adatbázisában rögzíti, és ezen adatok ezen a weboldalon az előfizetők számára heti frissítéssel rendelkezésre áll.
A Névjegy tartalmazza a cég Cégközlönyben közzétett nevét, cégjegyzékszámát, székhelyét, átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cég(ek)adatait, TB számát, statisztikai számjelét, adószámát, azt, hogy nincs-e a cég végelszámolás, csődeljárás, felszámolás alatt valamint a cég pénzforgalmi jelzőszámait. Azaz a cégjegyzék1., 2., 5., 16., 19., 20., 21., 26., 27., 28., és 32. rovatában vezetett Cégközlönyben közzétett fennálló bejegyzéseket.
A Nyilvános cégadatok kivonata tartalmazza a Cégközlönyben közzétett aktuális adatokat, a cégjegyzék rovataiban vezetett adott időpontban fennálló bejegyzéseket.
A Nyilvános cégadatok másolata tartalmazza a Cégközlönyben közzétett historikus adatokat, a cégjegyzék rovataiban vezetett, az adott cégre vonatkozó valamennyi fennálló vagy törölt bejegyzést, amely a Cégközlönyben megjelent.
A különböző kiadmányokban cégformáktól független adatokat a következő rovatok tartalmaznak:
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
Általános adatok A rovat a cégforma megnevezését, a bejegyzés és az esetleges törlés hatályossági dátumát valamint (ha van) megjegyzést tartalmaz.
2.
A cég elnevezése
A cég elnevezése a cég alapvető tevékenységét és tényleges
formáját fejezi ki. A cég elnevezése vezérszót is tartalmazhat.
A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az
első helyen áll és elősegíti a cég azonosítását, illetve más,
azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való
megkülönböztetését. Külföldi cég magyarországi fióktelepe,
valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi
képviselete esetén a vállalkozás nevét a cégnévben fel kell
tüntetni.
3.
A cég rövidített elnevezése A cég rövidített elnevezése vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
4.
A cég idegen nyelvű elnevezése(i)
A cég idegen nyelvű elnevezése értelemszerűen megegyezik a
magyar nyelvű elnevezéssel betartva az idegen nyelv helyesírási
szabályait.
5.
A cég székhelye A cég székhelye a központi ügyintézés helye.
6.
A cég telephelye(i) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a cég székhelyével azonos közigazgatási területen van.
7.
A cég fióktelepe(i) A cég fióktelepe a cég azon telephelye, amely a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen van.
8.
A társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) kelte Az alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés, létesítő okirat elfogadásának kelte.
9.
A cég tevékenységi köre(i)
A cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi körök, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint.
10.
A működés befejezésének időpontja
Meghatározott időtartamra alapított cég esetében a működés befejezésének időpontja.
11.
A cég jegyzett tőkéje, ezen belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás értéke
A cég jegyzett tőkéjének összege és ezen belül a pénzbeli és a nem pénzbeli (apport) betétjének (vagyoni hozzájárulásának) értéke.
12.
A cégjegyzés módja
A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is lehet rendelkezni, hogy
egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az egyik aláíró mindig
meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon jegyezheti a céget. A cégjegyzési jog korlátozható, a
korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
13.
A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
A cégjegyzésre jogosultak adatait tartalmazza a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
14.
A könyvvizsgáló(k) adatai A könyvvizsgáló(k) adatait tartalmazza a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
15.
A felügyelő bizottsági tagok adatai
A felügyelő bizottsági tagok adatait tartalmazza a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
16.
Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cég(ek) adatai
Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cég(ek) neve és cégjegyzékszáma.
17.
A magyar, illetve külföldi részvétellel működő cégben érintett állam(ok) betűjele
Tartalmazza a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve
közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét.
18.
Annak a kamarának a megnevezése, melynek a cég tagja
Kamarai tagság meghatározására szolgáló adat.
19.
A társadalombiztosítási folyószámla száma
A társadalombiztosítás által meghatározott folyószámla szám, a cég társadalombiztosítási azonosítója.
20.
A cég statisztikai számjele
A cégnek a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott azonosítója.
21.
A cég adószáma
A cégnek az adóhatóság által meghatározott azonosítója.
22.
Átalakulás esetében a jogutód cég(ek) adatai
Átalakulás folytán létrejött jogutód cég(ek) neve és cégjegyzékszáma.
23.
A cég működésének felfüggesztése
A működés felfüggesztésének kezdete és vége.
24.
A cég megszűntnek nyilvánítása
A megszűntnek nyilvánítás dátuma.
25.
A jogutód nélküli megszűnés elhatározásának dátuma.
A megszűnés elhatározásának kelte.
26.
Végelszámolás kezdete és befejezése
A végelszámolási eljárás kezdetének és végének kelte.
27.
Csődeljárás A csődeljárás kezdetének és végének kelte.
28.
Felszámolás A felszámolási eljárás kezdetének és végének kelte.
29.
Jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per adatai.
Tartalmazza a szóban forgó végzés számát, a per ügyszámát, illetve a perindítás és a per befejezésének dátumát.
30.
A létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per adatai.
Tartalmazza a létesítő okirat dátumát, a per ügyszámát, illetve
a perindítás és a per befejezésének dátumát.
31.
Tag kizárása iránti per adatai.
Tartalmazza a tagot tartalmazó rovat számát, a per ügyszámát,
illetve a perindítás és a per befejezésének dátumát.
32.
A cég pénzforgalmi jelzőszáma.
Tartalmazza a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint
az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét.
33.
A bírósági végrehajtás adatai.
Tartalmazza a végrehajtás elrendelésének időpontját,
a végrehajtás ügyszámát, és a végrehajtást elrendelő bíróság
jelzőszámát.
34.
A biztosítási intézkedés adatai.
Tartalmazza a biztosítási intézkedés időpontját,
a biztosítási intézkedés ügyszámát, és az intézkedést elrendelő
elrendelő bíróság jelzőszámát.
35.
A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása.
Tartalmazza a tagot (részvényest) tartalmazó rovat számát,
a vagyoni részesedés lefoglalásának időpontját,
a végrehajtási ügy számát,
a végrehajtást foganatosító végrehajtó nevét és szolgálati helyét.
36.
A hivatalbóli törlési eljárás adatai. Tartalmazza a hivatalbóli törlési eljárás kezdetét és végét.
37.
A büntetőjogi intézkedés adatai.
Tartalmazza az eljáró hatóság megnevezését, a határozatának számát,
keltét, a tevékenység korlátozásának tényét és jogerőre emelkedésének napját.
45.
A cég elektronikus elérhetősége. Tartalmazza a cég honlapját és elektronikus levélcímét.
46.
Az elismert vállalatcsoportban való tagság adatai.
Tartalmazza azt, hogy elismert vállalatcsoportba tartozik-e a cég,
és ott meghatározó tag-e.
47.
Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó többi cég adatai.
Tartalmazza az elismert vállalatcsoport többi tagjának cégjegyzékszámát,
nevét és székhelyét.
48.
A közhasznúsági fokozat adatai.
Tartalmazza közhasznúsági fokozatot és annak megszerzésének keltét.
A különböző cégformákhoz tartozó rovatok száma és értelmezése a következő:
Vállalat (01) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A vállalat típusa.
2.
A vállalat irányítási formája.
Közkereseti társaság (03) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A közkereseti társaság tagjai A közkereseti társaság tagjainak adatai a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Gazdasági munkaközösség* (04) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A gazdasági munkaközösség tagjai A gazdasági munkaközösség tagjainak adatai.
* Ez a cégforma ma már törölve van a választható cégformák sorából. Mindazonáltal a korábban ebben a formában működött cégek adatai lekérdezhetők az országos nyilvántartásból.
Jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség* (05) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A jgmk. működéséért felelősséget vállaló jogi személy adatai.
A jgmk. működéséért felelősséget vállaló jogi személy cégjegyzékszáma, neve és székhelye.
* Ez a cégforma már törölve van a választható cégformák sorából. Mindazonáltal a korábban ebben a formában
működött cégek adatai lekérdezhetők az országos nyilvántartásból.
Betéti társaság (06) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A betéti társaság beltagja(i)
A beltag(ok) adatai a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
2.
A betéti társaság kültagja(i) A kültag(ok) adatai a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
3.
A betéti társaság kültagja(i) betétjeinek együttes összege
A kültag(ok) betétjeinek együttes összege.
Egyesülés (07) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
Az egyesülés tagjai A tagok adatai a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Közös vállalat (08) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A közös vállalat tagjai
A közös vállalat tagjainak cégjegyzékszáma, neve és székhelye.
Korlátolt felelősségű társaság (09) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A társaság tagjainak adatai
A tagok adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Részvénytársaság (10) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A részvényesek adatai
A részvényesek adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
2.
A részvénytársaság működési módja
A részvénytársaság működési módja, amely nyilvános, vagy
zártkörű.
3.
A részvényátruházás korlátozásának jelzése
A részvényátruházás korlátozásának jelzése, amennyiben azt az
alapító okirat korlátozza.
4.
A bemutatóra szóló részvények adatai
A bemutatóra szóló részvények száma és névértéke részvényfajták
(részvényosztályok) szerint.
5.
A névre szóló részvények adatai
A névre szóló részvények száma és névértéke részvényfajták
(részvényosztályok) szerint.
6.
A kibocsátott átváltoztatható kötvények adatai
A kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke.
7.
A kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények adatai
A kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények száma és
névértéke.
8.
A részvénytársasági hirdetmények közzététele
A részvénytársasági hirdetmények közzétételének módja és helye.
9.
Az ügyvezetés típusa
A részvénytársasági ügyvezetésének típusa (igazgatóság, stb.).
10.
A részvények száma és névértéke
A részvények darabszáma, névértéke, pénzneme részvényfajták szerint.
Egyéni cég (11) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A cégtulajdonos adatai
A cégtulajdonos adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete (12)
cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A külföldi vállalkozás adatai
A külföldi vállalkozás elnevezése, cégformája és székhelyének
címe.
2.
A külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóság
adatai
A külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető
bíróság, illetve hatóság megnevezése és székhelyének címe.
3.
A külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek
adatai
A külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Oktatói munkaközösség (13) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A cég típusa
Az oktatott ismeretek körét tartalmazza.
2.
A tagok adatai
A tagok adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Közhasznú társaság (14) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A közhasznúsági fokozat
A közhasznúsági fokozat, amely lehet közhasznú, vagy kiemelten közhasznú.
2.
A tagok adatai
A tagok adatai a vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
3.
A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős
szervezet adatai
A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezet elnevezése és székhelye, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött.
Vízgazdálkodási társulat (16) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A társulat típusa
A társulat típusa, amely vízitársulat, vagy víziközmű-társulat.
2.
Az ellenőrző bizottsági tagok adatai
Az ellenőrző bizottsági tagok adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (17) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A külföldi vállalkozás adatai
A külföldi vállalkozás elnevezése, cégformája és székhelyének
címe.
2.
A külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóság
adatai
A külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető
bíróság, illetve hatóság megnevezése és székhelyének címe.
3.
A külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv
adatai
A külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Végrehajtói iroda (18) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A végrehajtói iroda tagjának/tagjainak adatai
Az tagok adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
2.
A végrehajtói iroda önálló bírósági végrehajtó tagjának/tagjainak
adatai
Az tagok adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Az európai gazdasági egyesülés (19) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
Az európai gazdasági egyesülés tagjai
A tagok adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
2.
Székhelyáthelyezés folytán bejegyzett cég esetén az előző székhely szerinti adatok
Az európai gazdasági egyesülés előző (külföldi) székhelye,
a nyilvántartást végző hatóság és a korábbi nyilvántartási szám.
Az európai részvénytársaság (20) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A részvényesek adatai
A részvényesek adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
2.
A részvénytársaság működési módja
A részvénytársaság működési módja, amely nyilvános, vagy
zártkörű.
3.
A részvények száma és névértéke
4.
A kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke
5.
A kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények száma és névértéke
6.
A részvénytársasági hirdetmények közzététele
A részvénytársasági hirdetmények közzétételének módja és helye.
7.
Székhelyáthelyezés folytán bejegyzett cég esetén az előző székhely
szerinti adatok
Az európai részvénytársaság előző (külföldi) székhelye,
a nyilvántartást végző hatóság és a korábbi nyilvántartási szám.
8.
Az ügyvezetés típusa
Az ügyvezetés típusa igazgatótanács vagy igazgatóság lehet.
10.
A részvény átruházásának korlátozása
A részvényátruházás korlátozásának jelzése, amennyiben azt az
alapító okirat korlátozza.
A közjegyzői iroda (21) cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A közjegyzői iroda tagjainak adatai
A tagok adatai, közjegyző tag esetén a szavazati jogának terjedelme és a hivatali címe.
A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye (22)
cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés adatai
Az európai gazdasági egyesülés neve, (külföldi) székhelye,
a nyilvántartást végző hatóság és a nyilvántartási szám.
2.
A külföldi vállalkozás képviseletére jogosult személy vagy szerv
adatai
A külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek adatai a
vonatkozó törvények előírásainak megfelelően.
Az európai szövetkezet (23)
cégforma-specifikus adatai
Rovat száma
A rovat tartalmának leírása
1.
Székhelyáthelyezés folytán bejegyzett cég esetén az előző székhely
szerinti adatok
Az európai szövetkezet előző (külföldi) székhelye,
a nyilvántartást végző hatóság és a korábbi nyilvántartási szám.
2.
Az ügyvezetés típusa
Az ügyvezetés típusa ügyvezető elnök, igazgatótanács vagy igazgatóság lehet.
Mekkora tulajdonrésszel rendelkezik az, akinek befolyása jelentős?
Jelentős befolyással rendelkező tag tulajdonrésze nagyobb , mint 25%, de kisebb mint 50%.
Mekkora tulajdonrésszel rendelkezik az, akinek befolyása többségi?
Többségi befolyással rendelkező tag tulajdonrésze nagyobb , mint 50%, de kisebb mint 100%.
Mekkora tulajdonrésszel rendelkezik az, akinek befolyása minősített többségi?
Minősített többségi befolyással rendelkező tag tulajdonrésze nagyobb , mint 75%, de kisebb mint 100%.
Mekkora tulajdonrésszel rendelkezik az egyedüli részvényes?
Jogi személyiségű vállalkozás: Olyan jogi személy, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre. A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy jogképessége – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvántartásba vételétől a nyilvántartásból való törléséig tart. A jogi személyek típusait, valamint az egyes jogi személy típusok létesítésére, szervezetére, működésére és megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat jogszabály állapítja meg. A jogi személyek szabadon alapíthatók. Az alapításról létesítő okiratot kell kiállítani és ez alapján nyilvántartásba kell venni. A jogi személyiségű vállalkozás saját nevén jogképes, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A jogi személy típusára irányadó törvény lehetővé teheti, hogy az alapító a jogi személy szervezeti egységét a létesítő okiratban jogi személlyé nyilvánítsa.
olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság egyszemélyes is lehet és akkor alapító okirattal, egyébként többszemélyes alapításkor társasági szerződéssel alapítható. A korlátolt felelősségű társaság létrejöhet e törvény szerinti átalakulással is. A társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak „kft.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit korlátolt felelősségű társaság
előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakuló jogi személyiségű gazdasági társaság, ahol a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek. Egyszemélyes rt. is alapítható, illetve működő is válhat egyszemélyessé. A részvénytársaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. Részvénytársaság – zártkörű vagy nyilvános működési formában – létrejöhet e törvény szerinti átalakulással. A részvénytársaság elnevezést – a működési forma megjelölésével, illetve annak ’Zrt.’ vagy ’Nyrt.’ rövidítésével – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit részvénytársaság.
(SE:Societas European) olyan jogi személyiségű részvénytársaság, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét kell alkalmazni a 2004. évi XLV. törvényben foglaltakkal együtt. Az európai részvénytársaság alapítására azon tagállamnak a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályai vonatkoznak, mely tagállamban az európai részvénytársaság létrehozza a székhelyét. Az európai részvénytársaság a cégnyilvántartásba történő bejegyzés napján jön létre. A részvénytársaság cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő 30 napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalához történő megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi szükségletei kielégítésének elősegítése.
alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező hitelintézet. Szövetkezetet természetes személyek és – törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenysége alapvetően – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján meghatározott kivételekkel – betét elfogadására és hitelnyújtásra irányul, elsősorban tagjaik, illetve természetes személyek körében. A hitelszövetkezet tevékenységét – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges a hitelintézet alapításához. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.
az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntően a mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra és/vagy halászatra terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
nemzetek fölötti gazdálkodási forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett, kiegészítő jelleggel alapítható. Alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is – túlnyomórészt – ez utóbbi határozza meg. Az SCE jogi személy, a cégjegyzékbe való bejegyezéssel jön létre, legalább 30 000 € jegyzett tőkével. Ha a tagállami jogszabályok egyes, speciális tevékenységet folytató szövetkezetre ennél magasabb minimum tőkét állapítanak meg pl. hitelintézetek, akkor ezek a követelmények az ilyen tevékenységet folytató SCE-re is irányadók. Az SCE tőkéje részjegyekre oszlik. Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az SCE alapításakor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. Amennyiben az SCE tagjainak felelőssége korlátozott, az SCE elnevezésében fel kell tüntetni a korlátolt felelősségű kifejezést. Székhelye a közösségen belül szabadon megválasztható. A tagok létszáma és az SCE tőkéje változó lehet.
biztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat. A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 50 millió Ft szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. A részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek a számviteli törvény szerinti immateriális javak. Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint. A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették. A szövetkezetekről szóló törvényben foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint, a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az iskolaszövetkezet megnevezést. A klasszikus elvek szerint működő szövetkezettől annyiban tér el, hogy a tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés. A törvény a szociális szövetkezetek körébe sorolja a munkanélküli tagok számára munkafeltételeket teremtő, a tagok szociális helyzetének javítását előtérbe állító szövetkezeteket, valamint a diákok számára munkát szervező iskolaszövetkezeteket. Alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz, mint cégbírósághoz.
az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntően a takarék- és hitelszövetkezet, mezőgazdasági, európai, biztosító, szociális és iskola szövetkezeteknél meg nem nevezett tevékenységi területekre terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre. kivéve: lakásszövetkezet.
Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat alapító okirattal. Az iroda jogi személy és – az Ügyvédi Kamara által – az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. Felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, a cég nevében az ügyvédi iroda kifejezésnek szerepelnie kell.
jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet, amely közfeladatait szolgáló tevékenységét a működési területén végzi. Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg csak egy társulat működhet. A vízgazdálkodási közfeladatok vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízitársulatot az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok alapszabály szerint alapíthatják. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (a továbbiakban: társulati művek) területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. A társulat, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységeket is folytathat. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.
vízgazdálkodási közfeladatok vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A víziközmű-társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok alapszabály szerint alapíthatják. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet. A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.
az ingatlan-nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása céljából létrehozott jogi személyiségű gazdálkodó szervezet. A társulat kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. Legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthatja. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyébként a társulat alapítását az alapító közgyűlés határozza el, és az alapszabályt okiratba kell foglalni. A tagok társulati érdekeltségét a társulati vagyonból való részesedésük határozza meg, amely ezzel arányos szavazati jogot biztosít a társulat közgyűlésén és kifejezi az erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség). A társulat tagjairól névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint az őt megillető szavazatok számát. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával. A társulatot az erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi.
határozatlan időre alapítói okirattal alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok érvényesek, de az egyszemélyes kft.-re vonatkozó szabályok szerint nem működhet. Végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a végrehajtói irodáknak a kamaránál végzett nyilvántartásába felvett iroda működhet. Üzletszerű tevékenységet csak a végrehajtói tevékenység elősegítésére folytathat. A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara). Végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély). Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét. A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi. A végrehajtói iroda cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre a bejegyzés napjával.
a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapító okirattal, a területi kamara alapítási engedélyével alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Alapításához és működéséhez szükséges külső anyagi források bevonása során a közjegyzők jogalkalmazói tevékenységének jellegére figyelemmel speciális garanciális rendelkezések érvényesülnek, mint például a tagság létesítéséhez megállapított feltételrendszer, szavazati jog szabályozása, vagy az, hogy társas formában történő működés nem érinti a közjegyzői tevékenység hatósági jellegét. Az iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére és megszüntetésére, továbbá tagjainak a gazdálkodással kapcsolatos felelősségére a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Közjegyzői iroda alapításához a területi kamara elnökségének engedélye szükséges. A közjegyzői iroda működését a területi kamarai nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni.
olyan jogi személyiségű egyesülés, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a 2003. évi XLIX. tv. 1. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kiegészítésekkel. A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés cégbejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre.
saját cégnevük alatt abszolút jogképességgel, vagyis teljes körű jogalanyisággal rendelkező, ámde jogi személyiség nélküli vállalkozási formák, tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a cég tartozásaiért.
társasági szerződéssel létrehozott jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett folytatnak közös gazdasági tevékenységet, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzéssel a bejegyzés napjával jön létre. A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak „kkt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit közkereseti társaság .
társasági szerződéssel létrehozott, jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek, költségvetési szervezet csak felügyeleti szervének hozzájárulásával lehet beltag. A betéti társaságnak legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzéssel a bejegyzés napjával jön létre. A betéti társaság elnevezést – vagy annak „bt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Nem ide tartozik: a nonprofit betéti társaság.
az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A Cégtörvény hatálya alá tartozik. Az egyéni cégnek – a törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy természetes személy tagja (alapítója) lehet. A tag felelőssége az alapító okiratban foglaltak szerint korlátlan vagy korlátozott lehet.
ide tartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg, és nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet. A fióktelep devizabelföldinek minősül. A fióktelep cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Nem önálló jogalany. A telephely esetében a kötelezően feltüntetendő adatok esetében csak az úgynevezett általános adatok egy részét kell bejegyezni. A telephely önálló cégjegyzékszámmal, adószámmal, statisztikai számjellel rendelkezik. A cégjegyzék tartalmazza a telephely fő tevékenységét a KSH által kiadott nómenklatúra szerint. A cégjegyzék a telephely anyacége, az európai gazdasági egyesülés tekintetében is tartalmazza az alapvető információkat pl. neve, székhelye, telephely szerinti állam betűjele. Az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő harminc napon belül a cégbíróság intézkedik, az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye csoportokba nem sorolható jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás. Kivéve: társasház, és az építőközösség.
A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
természetes személy, aki üzletszerűen – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – termelő- vagy szolgáltatótevékenységet végez. Tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető, egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Több tevékenységet folytathat, amelyet több telephelyen, fióktelepen végezhet. Közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. Képesítéshez kötött tevékenységet csak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget téve végezhet.
az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő közjegyző, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja). Az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.
egyéni vállalkozónak nem minősülő, de adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemély, vagy az adószám kiváltására kötelezett magánszemély, aki áfa fizetésére kötelezett, illetve aki nem kötelezett (pl. humán-orvosi tevékenységet, adómentes ingatlan-bérbeadást folytató). Mezőgazdasági őstermelő: az, aki a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a törvényben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt. A termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a törvényben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. Nem ide tartozik a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemély.
A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, törvényi rendelkezések szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, költségvetéséből gazdálkodva végez. A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek:
központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv alapíthat;
helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat;
helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat. A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. A jogszabály alapján alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. Ide tartoznak továbbá a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek is. A törzskönyvi jogi személyekről (költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amelynek külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé és kereshetővé teszi.
a központi költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv költségvetési szervként alapíthat.(
ide tartozik a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás mint irányító szervek, valamint a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a polgármesteri hivatal (költségvetési szerv).
a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
):ide tartozik a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerveként működő(fő-) polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal).
a kistérségben – kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget – működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni.
két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
a települések összehangolt fejlesztésére, közös területfejlesztési programok kialakítására és megvalósítására létrehozott, jogi személyiségű költségvetési szerv.
társadalombiztosítási költségvetési szervek, amelyeket az Országgyűlés, a Kormány a társadalombiztosítási fejezetet irányító szervekként alapít és a felettük irányítási jogokkal és rendelkező költségvetési szervek.
társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv ekként alapít.
jogi személyek, melyek a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek országos szinten történő önálló intézésére és azok irányítására jönnek létre.
az országos kisebbségi önkormányzat törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek országos szinten történő önálló intézésére jön létre. A kisebbségi önkormányzat jogi személy.
az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása ekként alapít.
az országos kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
a területfejlesztés feladataira létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulás. A fejlesztési feladat területi hatókörétől függően a tanács és a társulás különböző kategóriát alkot. A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.
a régió-, illetve a megyehatárokon túl terjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozzák létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy.
a megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, székhelye a megyeszékhely város.
a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy.
ide tartozik a helyi kisebbségi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása. A kisebbségi önkormányzat a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fővárosi) szinten történő önálló intézésére jön létre. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli.
a kisebbségi önkormányzat a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fővárosi) szinten történő önálló intézésére jön létre. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli. A helyi kisebbségi önkormányzat a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokból és támogatásokból finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait.
a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása ekként alapít.
a kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, illetve kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá. A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jogi személyiséggel rendelkező társulás gazdálkodószervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
a központi költségvetési körbe tartozó azon önálló jogi személyek, melyek a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. A Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban egyéb törzskönyvi jogi személyként vannak nyilvántartásba véve. Idetartozik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálya alá tartozó Médiatanács.
az önkormányzati költségvetési körbe tartozó azon önálló jogi személyek, amelyek a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. A Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban egyéb törzskönyvi jogi személyként vannak nyilvántartásba véve, és nem tartoznak a 321, 326-328, 371, 373, 351, 353 és a 36 gazdálkodási formakód csoportokhoz tartozó kategóriák egyikébe sem.
a költségvetési gazdálkodás rendszerében önállóan gazdálkodó, könyvvezetésre és beszámolásra kötelezett, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező költségvetési prezentációs alapegységek.
az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. A miniszter az alap feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg.
a kötelező társadalombiztosítás rendszerében az államháztartás részét képező önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelező munkáltatói, munkavállalói járulék befizetésből, a költségvetésből és egyéb forrásból képződik. A nyugdíjbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap és kezelő szerve – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.
a kötelező társadalombiztosítás rendszerében az államháztartás részét képező önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelező munkáltatói, munkavállalói járulék befizetéséből, a költségvetésből és egyéb forrásból képződik. Az egészségbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap és kezelő szerve – az 1992. LXXXIV. tv.-ben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.
Mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. A magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a szervezeti egysége jogi személy. Idetartoznak továbbá a köztestületek, alapítványok, pénztárszervezetek, nonprofit jogi személyiségű gazdasági társaságok és más jogszabály alapján létesíthető jogi személyiségű nonprofit szervezetek. Egyéb vonatkozásban a gazdasági társaságokra előírt általános és különleges szabályok megfelelői itt is érvényesek.
Nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapított, vagy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve által nonprofitként való továbbműködést elhatározó jogi személyiségű gazdasági társaság (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Külön törvény (1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről) határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.
Statisztikai nonprofit szervezetek: a párt, az egyesület, a szakszervezet és munkavállalói érdekképviselet, a köztestület, az egyház, egyházi intézmény, az alapítvány, a nonprofit gazdasági társaság, a pénztárszervezet, az egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet, a jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság és az egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet.
Statisztikai nonprofit, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet, amely csak nyilvántartott, és csak magánszemélyekből álló tagsággal rendelkezik.
a párt a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekből álló tagsággal rendelkezik. A párt bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával.
A sportszövetségek a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetek. A sportszövetségek típusai: országos sportági szakszövetségek, sportági szövetségek, szabadidősport szövetségek, fogyatékosok sportszövetségei, diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre a bejegyzés napjával. Az országos sportági szakszövetség sportágában kizárólagos jelleggel törvényben meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A szakszövetséget a Fővárosi Bíróság külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit – például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait – jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik.
olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott társadalmi, kulturális stb. célra magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Idetartozik a vadászegyesület, a horgászegyesület és az önkéntes tűzoltó egyesület, valamint a pénztárak szövetsége, a szövetkezeti szövetség stb. Nem ide tartozik: Párt 511; Szakszervezet 531, Egyéb munkavállalói érdekképviselet 532.
szakszervezeten a munkavállalóknak miden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
a szakszervezet a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekből álló tagsággal rendelkezik. Elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. A szakszervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával, jogi személy.
a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagsághoz, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként végezhető.
ide tartozik az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező, törvény alapján létrehozott, a tagságához, ill. az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó köztestületek közül a gazdasági, ill. szakmai kamara. A kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával, jogi személy.
ide tartozik az 541 csoporton kívüli valamennyi köztestület, például a Magyar Tudományos Akadémia, a hegyközség. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.
statisztikai szervezet, mely olyan jogi személy, amely önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet hozhat létre, és nevelési, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végez, illetve ezen szervek szövetsége.
az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (továbbiakban együtt egyház) hozhatnak létre. Az egyház a székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával, jogi személy.
az egyház mint jogi személy elláthat minden olyan nevelési, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv intézmény számára. E tevékenységi körben az egyház mint jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az egyház intézménye jogi személy, az egyház alapító okiratával, bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával.
az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete szerzetesi szervezet a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. A bejelentéshez mellékelni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint alakult meg, és az egyház keretében működik.
az egyházak által létrehozott szövetség a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. Egyházi szövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.
magánszemély, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság meghatározott célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Ez után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapítványt annak székhelye szerinti illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására jogosultak voltak, közalapítványt 2006. július 25-e után nem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet vagy az Országgyűlés, vagy a kormány, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozott létre. E tekintetben közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány létrejöhetett úgy is, hogy korábban már létrejött alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlotta, és az az ajánlatot elfogadta. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnt, jogutódja a közalapítvány lett. Az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kellett jelölni vagy ilyen célra külön szervezet – ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervezetet is – létrehozásáról gondoskodni kellett. A közalapítvány jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre. A jelenleg hatályos tv. szerint: a közalapítvány csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodószervezet további gazdálkodószervezetet nem alapíthat, és gazdálkodószervezetben részesedést nem szerezhet. A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki. A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhető ki.
a közalapítvány azon szervezeti egysége, amelyet a közalapítványt alapító az alapító okiratban jogi személynek nyilvánított és nem sorolható más gazdálkodási formába. Az alapító akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a működéséhez szükséges, a közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító a közalapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell erről.
magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra alapító okiratban - közalapítványnak nem minősülő – alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi nyílt alapítvány, az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban erről rendelkeznie kell. Amennyiben fő tevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni.
A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhettett tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhatott át, vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatta el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig volt köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni.
2007. július 1-jétől lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, azaz nonprofit kft.-t is, mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A nyereség a tagok között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel, annak napjával jön létre.
2007. július 1-jétől lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, azaz nonprofit rt.-t is mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A nyereség a részvényesek között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel, annak napjával jön létre.
a természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított olyan pénztári szervezet, amely tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – köztestületi vagy más szociális ellátást kiegészítő, pótló, illetve – külön törvényben meghatározott feltételek szerint – azt helyettesítő szociális, illetve egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatást szervez és nyújt.
legalább tizenöt természetes személyből álló tag által munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elvén alapuló, a társulás tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – részére társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat nonprofit módon szervező és finanszírozó társulás. A pénztár munkáltatói tagja az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Típusai lehetnek: nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár, egészségpénztár. Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében. A pénztár jogi személy, a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi bíróság) veszi nyilvántartásba, és ezzel az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A pénztár tevékenységeit kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével kezdheti meg.
a magánnyugdíj-szolgáltatásra létrehozott, önkormányzati működési elvű, jogi személyiségű szervezet. A pénztár alapításához, továbbá a tevékenység megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. Magánnyugdíjpénztár tagja a tagságra kötelezett (pályakezdő), és a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy lehet, aki nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A pénztár a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre annak napjával.
tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági bejegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatát illeti, illetve terheli. Tevékenységi engedéllyel rendelkező vegyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként működhetnek tovább (ágazatok szétválása). A vegyes pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a létrejövő önkéntes nyugdíjpénztárt illeti, illetve terheli. A vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő magánnyugdíjpénztárt illeti, illetve terheli. Az ágazatok szétválásának elhatározásához az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénztár mindkét ágazata külön-külön a közgyűlésén a szétválás mellett döntsön. Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szétválása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös kötelezettségek megosztását.
az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet a (továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. Az egyesülés alapítója és tagja – csakúgy, mint a gazdasági társaságoké – külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Így tagja lehet az egyesülésnek jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet, azonban önkormányzat, párt nem. Az egyesülés alapítása társasági szerződéssel történik. Az „egyesülés” elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Az egyesülés cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Az egyesülés működésének költségeit a tagok viselik, és azok bocsátják rendelkezésre a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is. Tagjai egyéb vagyoni értékű szolgáltatás mellékszolgáltatás teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget. A mellékszolgáltatásért a tagokat külön díjazás illetheti meg.
a lakásszövetkezet a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy az üzlethelyiség-építő és - fenntartó szövetkezet közhasznú tevékenységet ellátó, jogi személyiségű kommunális szervezet. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből – építés, üzemeltetés, felújítás – eredő tartozásaiért, ha az nem fedezi a tartozást, a tagok, tulajdonosok pótbefizetésre kötelezhetők. A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségre nem törekszik, de tevékenységének ellátása céljából vállalkozási tevékenységet folytathat. A lakásszövetkezetet a székhelye szerint illetékes cégbíróság veszi nyilvántartásba, a cégbejegyzés időpontjával jön létre.
idetartozik a más gazdálkodási formába nem sorolható jogi személyiségű nonprofit szervezet. Pl. a nem állam, önkormányzat által alapított, fenntartott művelődési otthon, könyvtár, közoktatási megállapodás keretében működő közoktatási intézmény, az alapítványok alapító okirat szerint nonprofit közoktatási intézménye stb. Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó oktatás, nevelés, az iskolarendszeren kívüli oktatás, nevelés szervezetei a (139) egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás, illetve a (229) máshova nem sorolt jogi személyiség nélküli vállalkozás megfelelő alcsoportjaiba; az állam, az önkormányzat által fenntartott, költségvetési szerv formában működő közoktatási intézmény a (3) Költségvetési szerv és intézménye; az egyházi közoktatási intézmény az (552) Önálló egyházi intézmény gazdálkodási formába tartozik. Kivéve: magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (lásd 138).
idetartoznak a nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenység folytatására alapított jogi személyiség nélküli szervezetek, mint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviselete; a jogi személyiség nélküli nonprofit gazdasági társaság; és az egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet.
idetartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás számára szerződések közvetítésével, annak előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. A képviselet cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat.
nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapított, vagy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve által nonprofitként való továbbműködést elhatározó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Külön törvény (1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről) határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.
2007. július 1-jétől lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A nyereség a tagok között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni.
2007. július 1-jétől lehet ilyen gazdasági társaságot alapítani, mely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet folytat. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A nyereség a tagok között nem osztható fel. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni.
ide tartoznak a nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenység folytatására alapított egyéb jogi személyiség nélküli szervezetek, mint a társasház, az építőközösség, és a máshova nem sorolt egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet.
a társasháztulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete, amely gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait – ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza - a közösség szervezeti-működési szabályzata állapítja meg. Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Írásba foglalt szerződéssel jön létre. A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak, hogy a felépített épületre társasháztulajdont hoznak létre. Az építőközösség megszűnik, ha, az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy megszüntetését a tagok közösen elhatározták.
idetartoznak mindazon szervezetek, amelyek alapvetően nem üzletszerű, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet végeznek, s az előbbi csoportokba nem sorolhatók.
az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodószervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. Az állami vállalat jogi személy, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Az állam meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. 2009. január 1-jétől közüzemi vállalatot nem lehet alapítani.
jogszabályban meghatározott gazdálkodószervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A leányvállalat létesítéséhez ki kell kérni a tevékenységi köre szerinti illetékes ágazati miniszter és a leányvállalat székhelye szerint illetékes önkormányzatok közgyűlése véleményét. A leányvállalat létesítésének joga a következőket illeti meg: a szövetkezetet kivéve a lakásszövetkezetet, kisszövetkezetet, kistermelők szövetkezetét, az önálló költségvetési szervet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást. Költségvetési szerv leányvállalatának létesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter és a költségvetési szerv felügyeleti szerve vezetőjének előzetes egyetértése, külföldi részvétellel működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás leányvállalatának létesítéséhez pedig az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása is szükséges.
1992. január 1-je óta nem alakulhat. A gazdasági munkaközösség olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll. Nem folytathatott olyan tevékenységet, amelyet jogszabály természetes személy számára nem tett lehetővé. A tagok és alkalmazottak, valamint a bedolgozók együttes létszáma az ötszáz főt nem haladhatta meg: a létszámba a tagok alkalmazottai is beletartoztak. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jött létre. A gazdasági munkaközösség az 1997. CXLIV. tv. hatálybalépését követő két éven belül társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhetett tovább vagy más gazdasági társasággá volt köteles átalakulni. Ennek hiányában e gazdasági munkaközösségeket a cégbíróság megszűntnek nyilvánította.
2006. július 1-jétől új közös vállalat nem alapítható. A közös vállalat a tagok által alapított olyan jogi személyiségű gazdasági társaság volt, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felelt. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezte, a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként feleltek. A vállalatot természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatta, illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehettek. A közös vállalat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jött létre a társasági szerződés időpontjára visszamenőleg.. A 2006. évi IV. törvény hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a 2006. június 30-án hatályos rendelkezései szerint működhetnek tovább.
2007. július 1-jét követően nem alapítható, addig azonban az oktatás céljából, a megfelelő képesítéssel rendelkező természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthattak, amely jogi személy volt. Ilyen például a zeneoktatói, társastánc-tanítói, nyelvoktatói stb. munkaközösség. A munkaközösség kötelezettségeiért saját vagyonával felelt. Az oktatói munkaközösség társas vállalkozás, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jött létre a bejegyzés napjával. A cégjegyzékbe már bejegyzett oktatói munkaközösségek 2007. július 1-jét követő 6 hónapon belül kötelesek voltak a létesítő okiratuk módosítása útján közkereseti társaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként történő nyilvántartásba vételüket kérni, vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni.
a polgári jogi társaság – eltérően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény által szabályozott társaságoktól – nem jogalany, hanem csak egy kötelmi jogviszony. A gazdasági társaságok üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, míg az üzletszerű gazdasági tevékenység polgári jogi társaság esetén kizárt. Polgári jogi társaságot legalább két tag társasági szerződése hozza létre a tagok gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében, vagyoni hozzájárulással vagy anélkül. A vagyoni hozzájárulás közös tulajdonná válik és a tagok felelőssége egyetemleges. A tagok természetes és/vagy jogi személyek. A tagok személyes közreműködésre kötelesek, kivéve, ha a társaságnak jogi személy tagja is van, és a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles. A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át, felelősségük egyetemes, természetes és/vagy jogi személyek.
1993. IV. 29.-én a művészeti alkotóközösségre vonatkozó jogszabály megsemmisítésével az alkotóközösség elvesztette jogi személyiségét, s társadalmi szervezetként kellett – megalakulása után – nyilvántartásba vételét kérni. Az alkotóközösség feloszlatással jogi személyiségű jogutód nélkül szűnt meg. Az alkotóközösség a tagok művészi tevékenységének támogatása, tevékenységük anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a tagok műveinek forgalomba hozatala céljából alakult társadalmi szervezet. Az alkotóközösség csak a tagjai által készített műveket volt jogosult forgalomba hozni, továbbá a művek felhasználására megállapodást kötni. Bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre.
2007. július 1-jétől közhasznú társaság nem alapítható. A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését – nyereség és vagyonszerzési cél nélkül – szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathatott. A társasági szerződésben meg kellett határozni a közhasznú – és szükség szerint – az üzletszerű gazdasági tevékenységet. A társaság tevékenységéből származó nyeresége nem volt felosztható a tagok között. Alapíthatta természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Közhasznú társaság alapítható volt úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakult át. Tagjait nyilvános felhívás útján is lehetett gyűjteni. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jött létre. A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetett tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhatott át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatta el. 2009. június 30-ig köteles volt a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazta.
2009. január 1-jétől közüzemi vállalatot nem lehet alapítani Addig vállalatot létesíthetett a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdek-képviseleti szerve és – ha az alapszabálya megengedte– az egyesület. A vállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jött létre. A létesítő szerv a vállalat kötelezettségeiért kezesként felelt. A vállalat tevékenységi körét a létesítő szerv állapította meg, és biztosította az annak ellátásához szükséges vagyont. A vállalat nevében utalni kellett a tevékenységére.
ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat, idetartoznak az újonnan már nem alakítható gazdálkodási formák, például jogi személy felelősségével működő gazdasági munkaközösség, szakcsoport.. A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség az 1997. CXLIV. tv. hatálybalépését követő két éven belül társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhetett tovább. Ennek hiányában e gazdasági társaságokat a cégbíróság megszűntnek nyilvánította.
olyan – jogi személyiséggel rendelkező – alap, amelyet valamely befektetési alap kezelő tevékenységet folytató társaság alapkezelő nyilvános módon – befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával – vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba értékpapíralap vagy ingatlanokba ingatlanalap történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel. Nyíltvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz; zártvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz. A befektetési alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által az alapkezelő kérelmére történő nyilvántartásba vétellel jön létre.
a betétbiztosítási alap feladata az alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél elhelyezett betétek befagyása esetén – a törvényben meghatározott időpontot követően – a betétesek részére a törvényben meghatározott összeg kifizetése, egyes kapcsolódó feladatok, pl. kezességvállalás, valamint az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a előtt jogszabályban vállalt állami garancia, illetve ezt követően a tagintézeteknél elhelyezett, az állam által egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása. Az alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja. Az alap az Országgyűlés döntésével jogi személyként jött létre.
a magánnyugdíjpénztár-tag vagy kedvezményezettje követelésének törvényben meghatározott feltételek szerinti kiegyenlítésének biztosítására létrehozott alap. Az alap jogi személy, és a pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező minden magánnyugdíjpénztár tagjává válik, valamint garanciadíjat fizet
az alap a törvény hatálybalépésével jön létre. A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet. Az Alap jogi személy, székhelye Budapest, pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, országos adó, illeték fizetésére nem köteles, saját tőkéje nem osztható fel, harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli, működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el, viseli a kezelésével felmerülő költségeket. Az Alap feladata a kifizetések teljesítése, szükség szerint, de legalább évente biztosításmatematikai előrejelzés készítése az Alap garanciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követő időszakban várható alakulásáról, a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete, külön megállapodás alapján működteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdeményezése esetén a törvényben meghatározott garanciarendszert. Az Alap a Felügyeletet az Alaphoz benyújtott igényről tájékoztatja.
idetartoznak a 911-918 csoportokba nem sorolható alapok, például: Befektető védelmi Alap BEVA, Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja HBA, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap OTIVA. Idetartozik továbbá a Műsorszolgáltatási Alap, az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza. Kivéve Nyugdíjbiztosítási alap (lásd 894); Egészségbiztosítási alap (lásd 895).
a munkavállalók által az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba való vételét. A szervezet a törvényben foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A szervezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a résztvevők saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel. A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a tartozás törlesztésére kell fordítani. Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, akkor az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles közgyűlést összehívni, ahol határoznak a szervezet megszüntetéséről és vagyonának a felosztásáról.
idetartozik pl. az a külföldi adózó, akinek Magyarországon nincs telephelye. A telephellyel rendelkező a gazdálkodási formájának megfelelő csoportba kerül, függetlenül a külföldi tulajdoni hányadtól. A külföldiek kereskedelmi képviseletei a 611-es csoportba, míg a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepei a 226-os csoportba tartoznak.
államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása, továbbá jogi személyeik és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteik érdekeinek képviselete és védelme céljából alakuló testület (pl. nagykövetség). A konzuli testület létesítése, illetve megszüntetése a külügyminiszter hatásköre. A GFO 941 kódú egység csak az érvényes TEÁOR 99.00 Területen kívüli szervezet szakágazatába sorolható be.
ide tartozik az alábbi szervezetek tevékenysége: – a nemzetközi szervezetek, mint például az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak speciális szervezetei, valamint regionális testületei, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Vám együttműködési Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Kőolajexportáló Országok Szervezete, az Európai Közösség, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az OECD, az OPEC stb. Az APEH-nál történő bejegyzéssel jön létre. A GFO 942 kódú egység csak az érvényes TEÁOR 99.00 Területen kívüli szervezet szakágazatába sorolható be.
több település összefogásával megvalósuló beruházásnál helyi önkormányzatok megállapodást kötnek a közös beruházás megvalósulásáról, megjelölve a beruházással összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott gesztor önkormányzatot. Ha a társönkormányzatok közössége az 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerint válik adóalannyá, úgy a tulajdonközösség képviseletében a gesztornak be kell jelentkeznie az adóhatóságnál adóalanyként. A kivitelezői számláknak az ügylet valós tartalma szerint a tulajdonközösség nevére kell szólnia, nevesítve azt is, hogy ki a képviselő gesztor. A kivitelezői számlák csak abban az esetben szólhatnak a gesztor nevére, ha az önkormányzatok arra szerződtek a gesztorral, azzal bízták meg, hogy a kivitelezőkkel a saját nevében szerződjön. Az 1997. évi CXXXV. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény alapján a gesztor önkormányzatok, társulások nem jogi társulások. A csoportosulás bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi eljárás nem peres eljárás, melyre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
lehetővé teszi a Közösség területén jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulások létrehozását. A csoportosuláshoz történő csatlakozás önkéntes. Helyénvaló a csoportosulásokat olyan joggal felruházni, mely szerint a tagok nevében eljárhatnak, különös tekintettel a csoportosulásokat alkotó regionális és országos önkormányzatokra.
ebbe a tételbe tartoznak: azok a háztartások, amelyek a háztartási munkákat végző alkalmazottat, mint pl. szolgáló, pincér, szakács, inas, tisztító, kertész, portás, istállós, sofőr, házvezető, bébiszitter, oktató, titkár stb. mint munkaadó foglalkoztatnak, a háztartások által végzett, önellátásukhoz szükséges, nem elkülöníthető termék-előállítási tevékenységét. Idetartozik a vadászat, gyűjtögetés, mezőgazdasági tevékenység, lakás építése, ruházat és egyéb termékek előállítása saját felhasználásra, a háztartás saját fogyasztásra végzett nem elkülöníthető szolgáltatásnyújtási tevékenységei. Idetartozik a főzés, tanítás, a gondoskodás a háztartás tagjairól és más szolgáltatások, amelyek a háztartás saját ellátását szolgálják. Nem ide tartoznak az őstermelők lásd: 233. Csak a GFO 961 kódú egység sorolható be az érvényes TEÁOR 97.00 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás, 98.10 Háztartás termék-előállítása saját fogyasztásra, 98.20 Háztartás szolgáltatása saját fogyasztásra szakágazataiba.
