Mik a feltételei a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésnek?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 178. § 32. pontja értelmében a köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adószámát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
adószámát nem függesztették fel;
nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;
csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;
nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.
Milyen előnyei vannak a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésnek?
Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nyertes ajánlattevő és az ugyanezen törvény szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybevett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha
az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást,
vagy az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Vagyis az adózónak nem kell nemleges együttes adóigazolást beszereznie, a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan akkor is kifizethetnek számára, ha szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
A köztartozásmentes adózói adatbázis használata 2009. szeptember 1-jét követően jelentősen kibővült az egyes kormányrendeleteknek az adminisztratív terhek csökkenését célzó módosításáról szóló 163/2009. (VIII. 6.) Korm. rendeletben, az egyes miniszteri rendeleteknek a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos módosításáról szóló 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendeletben és 24/2009. (VIII. 19.) IM rendeletben foglaltaknak megfelelően.
Ennek megfelelően a korábban szükséges adóigazolás bemutatása nem szükséges a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés esetén például – a teljesség igénye nélkül – az alábbi eljárásoknál:
Alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyásszerzés
Kincstári vagyonértékesítés
Nemesfém kereskedő nyilvántartásba vétel
Személyszállító szolgáltatás engedélyezése
Temetkezési szolgáltatás alapítás
Felszámolók névjegyzékébe való felvétel
Szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezése
Utazásszervező és utazásközvetítő tevékenység nyilvántartásba vétele
Postai szolgáltatások engedélyezése
Ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői névjegyzékébe való felvétel
Sport célú ingatlanok elidegenítése, terhelése
Haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezése
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység mőködésének engedélyezése
Szociális foglalkoztatás engedélyezése
Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatából nyújtott támogatás igénybevétele
Sport célú látvány-csapatsport támogatás igénybevétele
Eljárási szabályok
Az Art. 36/B. §-ának (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül.
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány száma 12UK21.
A kérelem benyújtása az Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pontja alapján illetékmentes.
Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel,
a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. Amennyiben az adózó a kitőzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az állami adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban az állami adóhatóság feltünteti azt, hogy az adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg.
Természetesen az elutasító határozat jogerőre emelkedése után, amennyiben az abban közölt hiányosságok már nem állnak fenn, lehetőség van újabb kérelem benyújtására.
Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, akkor az Art. 172. § (1) bekezdése alapján a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Az adott havi frissítésben azon adózók adatai szerepelhetnek, akik a megelőző hónap utolsó napjáig benyújtották erre vonatkozó kérelmeiket a 12UK21 számú adatlapon, illetve az adatbázisban már szerepeltek és 12UT21 nyomtatványon nem kérték törlésüket, valamint a jogszabályi követelményeknek továbbra is megfelelnek. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.
Az állami adóhatóság külön nyilvántartást vezet a minősített adózókról, amely nyilvántartásba - az alábbi kritériumoknak történő megfelelés esetén - kérelemre lehet bekerülni.
Az adózó vállalkozói tevékenységet folytató, adószámmal rendelkező adóalany (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság), aki/amely
a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül:
az adóhatóság
nem állapított meg terhére adóhiányt,
nem indított ellene végrehajtási eljárást,
és egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő.
Az adatbázis az adózó törzsszámát (a 11 számjegyből álló adószám első nyolc számjegye) nevét/megnevezését, székhelyét/állandó lakhelyét, adószámát és a minősített adózói nyilvántartásba vétel dátumát tartalmazza.
Az elbírálás során az adóhatóság figyelembe veszi a tevékenység jogutódlás, özvegyi, illetve örökösi jogon történő folytatása esetén a jogelőd(ök), illetve örökhagyó tevékenységét is. Az adatbázisban szereplő adózók tevékenységét folytató jogutódok (örökösök) a minősítést automatikusan nem öröklik, csak újabb kérelem beadása és elbírálása után kaphatják azt meg. Az elutasított kérelemről Art. 123. §-a és a Ket. 82. § (3) bekezdése alapján határozatban értesíti az adóhatóság a kérelmezőt, mely ellen fellebbezéssel élhet. Az adatbázisba felvett adózók a feltételeknek történő megfelelést a felvétel után az adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben az adózó a későbbiekben bármely feltételnek nem felel meg, akkor az adóhatóság az adott adózót törli az adatbázisból, amiről az adózó levélben értesítést kap.
Azon vállalkozások kapják az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól a pozitív minősítést, amelyeknél három országos vizsgálati program során sem talál semmilyen rendellenességet a hatóság, a megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, illetve nem volt megalapozott panasz ellenük.
A jogszabályoknak megfelelően működő vállalkozások értékelése:
A hatóság az ellenőrzései során jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az ellenőrzés során tapasztaltakat, jellemzően a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő gyakorlatokat, a rögzítettek alapján pedig hatósági határozatot hoz. Ilyen határozat meghozatalára azoknál a vállalkozásoknál, ahol az ellenőrzés nem tárt fel szabálytalanságot, értelemszerűen nem került sor. A változtatások alapján a
a hatóság azt is jegyzőkönyvben rögzíti, ha az ellenőrzött egység a jogszabályoknak megfelelően működik, majd ez alapján egy olyan tartalmú dokumentumot állít ki, amely ezt a tényt rögzíti.
Az ilyen típusú „igazolás” kiállítása olyan ellenőrzések során valósítható meg, amelyek során a hatóság nem csupán egy termék(típus) megfelelőségét ellenőrzi, hanem a vizsgálat szélesebb körben, a fogyasztói érdekeket érintő témában zajlik.
Ahhoz, hogy valamely cég felkerüljön a listára, 2011-ben a következő vizsgált területeken kell megfelelnie:
az árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó ellenőrzése,
a szavatossággal és jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének ellenőrzése,
az idegenforgalmilag frekventált helyeken működő vendéglátó egységek és a személy-taxi szolgáltatás ellenőrzése.
Azok a vállalkozások, amelyek nem esnek bele a három átfogó éves ellenőrzésbe, azok kérhetik a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségétől az átfogó vizsgálatot, s ha ennek során mindent rendben találnak a szakemberek, úgy ők is felkerülnek a pozitív listára.
Amennyiben a hatóság azt állapítja meg, hogy az adott vállalkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tett, az erről szóló dokumentumot megküldi az NFH központjának, a központ pedig – egyéb kritériumoknak való megfelelés esetén – az igazolást kiadja a vállalkozás részére, amely az üzletben kifüggeszthető.
Az igazolást elnyerő vállalkozás vállalja az esetleges utóellenőrzést, ezzel együtt azt, hogy amennyiben egy utó- vagy újbóli ellenőrzés során a hatóság jogsértést tár fel, az üzletben kifüggesztett dokumentumot haladéktalanul el kell távolítani.
A vállalkozások mindemellett tudomásul veszik, hogy a pozitív minősítéssel rendelkezőkkel szemben bejelentett panaszokat a hatóság soron kívül kivizsgálja.
A pozitív listára vételükről a vállalkozások hatósági okmányt is kapnak, s azt az üzletben kifüggeszthetik. Az igazolás kiállítása csak olyan ellenőrzések után történhet meg, amelyek során a hatóság nem csupán egy terméktípus megfelelőségét ellenőrzi, hanem a vizsgálat szélesebb körben, a fogyasztói érdekeket érintő témában zajlik.
A PartnerControl döntéstámogató vállalkozásinformatikai rendszer az adatbázisában szereplő vállalkozásokat minősíti Magyarországon egyedüli módon, és korlátlan számú vállalkozás minősítésének megtekintési lehetőségét adja a Jelzőlámpa modul előfizetőinek.
A legjobbak, melyeknek a mutatóik a legjobbak és semmilyen negatív esemény nincs folyamatban ellenük, minősítést kapnak, azaz pozitív minősítéssel látjuk el.
A szolgáltatás a zöld jelzőlámpával egyszerű, érthető és logikus pozitív minősítést ad.
A PartnerControl döntéstámogató vállalkozásinformatikai rendszer naponta frissül új információkkal, és a korlátlanul lekérdezhető vállalkozások száma miatt megteremti azt a lehetőséget, hogy a felhasználónk minden üzleti kapcsolat kialakítása előtt naprakész források alapján tájékozódjon meglévő vevőik, szállítóik és potenciális partnereik kockázatosságáról.
Csak a Jelzőlámpa modul és/vagy a Bisnode Credit Report előfizetői látják.
Ezen szervezetek fogalmát a csődtörvény 2011 évi módosítása vezette be.
Az a cég minősíthető ilyenné, amelynek működése nemzetbiztonsági okból indokolt, nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházást valósít meg, törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el, illetve nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel-biztosításban részesült, ezeket kormányrendeletben teszik közzé a Magyar Közlönyben, melyek csődeljárása, felszámolása során kiemelt állami szervezet lehet csak a felszámoló, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft, melynek felügyeleti szerve a PSZÁF. Ezzel a minősítéssel állami védelmet kapnak a cégek.
2011. évi CXCVI. törvény szerint meghatározott azon állami tulajdonban álló társaságok, melyek az állami tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
minősítést kapnak, azaz pozitív minősítéssel látjuk el. 