Tudástár

Negatív események

Működést befolyásoló negatív események

• Adósságrendezési eljárások
• Alapbejegyzéssel kapcsolatos eljárások
• Cégműködés eltiltási eljárásokkal kapcsolatos események
• Ideiglenes fizetési haladéki eljárással kapcsolatos események
• Csődeljárással kapcsolatos események
• Egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos események
• Felszámolással kapcsolatos események
• Végelszámolással kapcsolatos események
• Hivatalból törléssel kapcsolatos események
• Megszűnéssel kapcsolatos események
• Megszűntnek nyilvánítással kapcsolatos események
• Törléssel kapcsolatos események
• Perrel kapcsolatos események
• Vagyonrendezési eljárással kapcsolatos események

Működést nem befolyásoló negatív események

• A Cégbíróságról
• NAV határozatok
• Egyéb fekete listák

Működést befolyásoló negatív események:

Adósságrendezési eljárások:

Adósságrendezési eljárás megindítása:

A helyi önkormányzat fizetésképtelensége esetén a hitelező vagy maga a helyi önkormányzat által kezdeményezhető eljárás. Az eljárás megindításával a bíróság pénzügyi gondnokot jelöl ki az önkormányzathoz, akinek az eljárás első szakaszában (az ún. egyezségi szakaszban) elsődlegesen a tanácsadás és az ellenőrzés a feladata. A kötelezően lefolytatandó első szakaszban kísérletet kell tenni az önkormányzat és a hitelező(k) közötti egyezség létrehozására. Amennyiben az egyezségi kísérlet sikertelen, a bíróság megindítja az adósságrendezési eljárásnak a vagyon bírósági felosztására irányuló, második szakaszát.

Adósságrendezési eljárás befejezése:

Miután a pénzügyi gondnok értékesíti az adósságrendezésbe vonható vagyont, vagyonfelosztási javaslatot készít. A vagyonfelosztási javaslat bíróság általi jóváhagyását követően kifizeti a hitelezők igényét, a kielégítési sorrend szerint, a meglévő vagyon erejéig. A pénzügyi gondnok ezt követően jelenti a vagyonfelosztás teljesítését a bíróságnak. A bíróság megállapítja a pénzügyi gondnok díját, és befejezi az eljárást.

Adósságrendezési eljárásban hozott végzés:

A helyi önkormányzat fizetésképtelensége esetén a hitelező vagy maga a helyi önkormányzat által kezdeményezhető eljárásban bíróság által hozott végzés.

Alapbejegyzéssel kapcsolatos eljárások:

Alapbejegyzés hatályon kívül helyezése:

A cég bejegyzését követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti. A perindításra kizárólag az alábbi érvénytelenségi okok miatt van helye:

• a társasági szerződés ellenjegyzésére, vagy közokiratba foglalására nem került sor;
• a társasági szerződés nem tartalmazza a cégnevet, főtevékenységet, jegyzett tőkét, a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét,
• a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; 4) alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt;
• nem volt meg a jogszabály által meghatározott minimum számú alapító tag;
• a jogszabály által meghatározott minimum jegyzett tőke az alapításkor nem áll rendelkezésre.

Alapbejegyzés mellett cégműködés felfüggesztése:

Amennyiben a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a cégbíróság a cég működését felfüggeszti.

Alapbejegyzés mellett cégműködés felfüggesztésének visszavonása:

Amennyiben a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedést visszavonták, a cégbíróság a cég működését felfüggesztését visszavonja.

Alapbejegyzés nem történt meg:

A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történt beérkezésétől számított 15 munkanapon belül a bíróság köteles dönteni a cég bejegyzéséről, vagy a kérelem elutasításáról. Amennyiben a bíróság elmulasztja ezt az előírt határidőn belül, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követő 3 munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásról. Amennyiben erre sem kerül sor, a bejegyzés ezen utóbbi határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva megtörténik.

Alapbejegyzési kérelem elutasítása:

A beérkezésétől számított három munkanapon belül a cégbíróság megvizsgálja a cégbejegyzési kérelmet. A bíróság a cég bejegyzését a fenti határidőn belül hiánypótlás nélkül az alábbi esetekben utasítja el:

• nem nyújtották be az előírt nyomtatványt;
• nem került csatolásra a Cégtörvény I. számú mellékletében meghatározott valamely okirat;
• nem fizették meg, vagy csak részlegesen fizették meg az előírt illetéket vagy a közzétételi költségtérítés díját, és az eljáró jogi képviselő sem tett nyilatkozatot ezek megfizetéséről a Cégtörvényben előírt formában és módon.

A cégbíróság a kérelem beérkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan törvény kötelezően előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a Cégtörvény mellékletében felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Amennyiben hibát vagy hiányosságot észlel, megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget ezek orvoslására. Amennyiben a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja.

Alapbejegyzési kérelem visszavonása:

A cégbejegyzési kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig a kérelmező részéről visszavonható. Amennyiben sor kerül a kérelem visszavonására, a cégbíróság az eljárást megszünteti. Az előtársaság megszüntetéséről vagy a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot csatolni kell.

Cégműködés eltiltási eljárásokkal kapcsolatos események

Cégműködéstől eltiltva

Amennyiben egy adott cég törvényes működése a bíróság által ilyen célból hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. Amennyiben a felszámolásra vagy végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, e tényről a cégbíróság az állami adóhatóságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és a cégre irányadó anyagi jogszabály rendelkezései szerint gondoskodik a cég cégjegyzékből történő törléséről. A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. A cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha az állami adóhatóság értesítése alapján a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

Cégműködés eltiltásának visszavonása:

A cégbíróság a cég további működéstől való eltiltásáról szóló végzésével kapcsolatban még a végzés jogerőre emelkedése előtt dönthet úgy, hogy saját hatáskörben visszavonja azt.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárással kapcsolatos események

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás kezdete:

A csődeljárást az adós, valamint a hitelezője kezdeményezheti. Amennyiben az adós kéri a csődeljárást, a bíróság a kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben. Az elektronikus úton megjelenő Cégközlönyben minden nap 0 órakor teszik közzé a közleményeket, ekkortól kezdődik a fizetési haladék, a cégek neve mellett ekkortól kötelező feltüntetni a „cs.a” „csődeljárás alatt” jelzőt.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás felfüggesztése:

A bíróság a már meghozott végzését határozatást saját hatáskörben felfüggesztheti.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás visszavonása:

Az adós a csődeljárás megindításáról szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja a csődeljárás megindítása iránti kérelmét.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás megszüntetése:

A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárási végzés javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az ideiglenes fizetési haladékról szóló végzésének kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás hatályon kívül helyezése:

Az adott esetben eljáró másodfokú bíróság az ideiglenes fizetési haladékról szóló, Cégközlönyben közzétett végzést az arra jogosult(ak) által beterjesztett fellebbezés eredményeként hatályon kívül helyezheti.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás meghosszabbítása:

A bíróság a már meghozott határozatát kérelemre meghosszabbíthatja.

Ideiglenes fizetési haladéki eljárás befejezése:

Az ideiglenes fizetési haladék az ideiglenes fizetési haladékról szóló végzés Cégközlönyben történő közzétételétől a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételéig tart.

Csődeljárással kapcsolatos események

Csődeljárás megindítása:

A gazdálkodó szervezet vezetője, vagy a hitelező csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz. A kérelem benyújtásához a legfőbb döntéshozó szerv előzetes egyetértése szükséges. A csődeljárás iránti kérelemhez a Csődtörvényben meghatározott okiratokat mellékelni kell. Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről. A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja.

Csődeljárási végzés javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a csődeljárásban hozott végzésének kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Csődeljárás visszavonása:

Amennyiben a hitelezők Csődtörvényben meghatározott többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz köti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson, és az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz.

Csődeljárás elutasítása:

A csődeljárás iránti kérelmet az alábbi esetekben utasítja el a bíróság:

• a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő;
• hiányzik a legfőbb szerv előzetes egyetértése;
• a Csődtörvényben meghatározott követelés kielégítése még nem történt meg;
• a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el;
• az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban;
• az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak;
• a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el;
• az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben;
• a hitelező kérelmére indult eljárásban akkor, ha az adós a követelés fennállását vitatja, vagy igazolja, hogy a követelést kiegyenlítette, vagy
• az iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget.

A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik.

Csődeljárás meghosszabbítása:

A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot. A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 180 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta. Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta. A meghosszabbítás a Csődtörvényben meghatározott feltételekhez is köthető. A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők cégszerű aláírással ellátott nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. Amennyiben a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a 90 napos határidő letelte előtt megtörténjen.

Csődeljárás felfüggesztése:

A megindult csődeljárás felfüggesztésének főszabályként nincs helye, kivételt képez az az eset, amikor a Csődtörvény kifejezett rendelkezéséből adódóan a büntető ügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig kerül sor a csődeljárás felfüggesztésére. Amennyiben a felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás folytatását.

Csődeljárás hatályon kívül helyezése:

Az adott esetben eljáró másodfokú bíróság dönthet úgy, hogy a Csődtörvény rendelkezései értelmében mögöttes jogszabályként alkalmazható Polgári Perrendtartás rendelkezései szerint fellebbezés folytán amennyiben ilyen az arra jogosult(ak) részéről benyújtásra kerül - hatályon kívül helyezi a csődeljárás elrendeléséről szóló vagy egyéb végzést. Ennek csak olyan végzések esetében van helye, amelyek ellen lehet fellebbezni.

Csődeljárásban hozott végzés:

Az alábbi végzések lehetségesek a csődeljárásban:

• Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül végzésben intézkedik a csődeljárás iránti kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről.
• A bíróság végzésben utasíthatja el a csődeljárás iránti kérelmet.
• A bíróság végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, ebben a végzésben egyben vagyonfelügyelőt rendel ki.
• Végzést hozhat a fizetési haladék meghosszabbításáról;
• a vagyonfelügyelő valamely intézkedése ellen tett kifogás elbírálásáról,
• vagy a fizetési haladék megszüntetéséről.
• A bíróság az egyezségi tárgyalás eredményére vonatkozó bejelentést követően dönt a csődeljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. A fizetési haladékot tartalmazó végzés többek között tartalmazza azt, hogy a végzés közzétételétől számítva mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
• A bíróság végzést hoz a csődeljárás esetleges befejezetté nyilvánításáról.

Csődeljárásra vonatkozó végzés visszavonása:

Az eljáró bíróság visszavonhatja a csődeljárási eljárás során hozott végzését visszavonja.

Csődeljárás befejezése:

Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül, - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. A bíróság ezt követően dönt az esetleges egyezség jóváhagyása tárgyában. A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a Csődtörvényben előírt jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Amennyiben az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezség feltétele a csődeljárás befejezetté nyilvánításának. Egyezség hiányában a csődeljárás nem befejezetté lesz nyilvánítva, hanem megszüntetésre kerül.

Csődeljárás megszüntetése:

A csődeljárás az alábbi esetekben kerül megszüntetésre:

• amennyiben a csődeljárásban az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg;
• ha a bíróság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak, vagy az adós ellen az Európai Unió más tagállamában főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben;
• amennyiben a fizetési haladék megszűnik;
• amennyiben az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják és az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja vagy bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg az előírt arányban a hozzájárulást,(illetve a tárgyalást lezárják, erről jegyzőkönyvet vesznek fel).

Egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos események

Egyszerűsített végelszámolás megindítása:

A jogi személyiség nélküli társaság – azaz a közkereseti társaság és a betéti társaság – végelszámolása és végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon is történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. A legfőbb szerv határozatban elhatározza a jogutód nélküli megszűnését, és az egyszerűsített végelszámolás megindítását, és kijelöli a végelszámolót. Az egyszerűsített végelszámolás a határozatban megjelölt időpontban kerül megindításra. A végelszámolásról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles az illetékes bíróság előtt kezdeményezni. A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

Felszámolással kapcsolatos események

Mit jelent az, hogy egy cég felszámolás alatt van?

Az adós fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményezhet

• maga az adós,
• a hitelező,
• a végelszámoló, illetve
• a cégbíróság.

Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós kéri, ehhez a legfőbb szerv előzetes jóváhagyására van szükség. A kérelemhez mellékelni kell:

• a legfőbb szerv jóváhagyásáról szóló okiratot,
• három hónapnál nem régebbi mérleget,
• az adós adószámát,
• hitelezők névsorát, hitelek összegét és a lejárat időpontját,
• a 15 000 Ft-os közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását.
• be kell jelenteni az adós számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.

Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. Ha az eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben:

• meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét,
• a lejárat (esedékesség) időpontját
• annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. Ha a felszámolási eljárást az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérte, a bíróság köteles az előterjesztett kérelmet megvizsgálni. Ennek eredményeképp a fentiek szerinti mellékletek hiányában hiánypótlást írhat elő, a törvényben meghatározott esetekben dönthet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, vagy elutasítás hiányában megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és érdemi vizsgálat nélküli elutasításra nem került sor, a bíróság a kérelem benyújtásáról - annak egy példánya megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Elismerés esetén nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mely cég lehet és mely cég nem lehet felszámoló?

A felszámolóként kijelölhetők körét a kormány rendelettel állapítja meg [167/1993. (XI. 30.) Korm rendelet]. Felszámoló az a gazdasági társaság lehet,

1. amely a felszámolók névjegyzékében szerepel,
2. felszámolóként a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető.
3. A felszámolók névjegyzékébe - nyilvános pályázat alapján - felvehető az a korlátolt felelősségű társaság, illetve az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely:
   
   
   • legalább 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik,
   • vagy a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére legalább 50 millió forint értékben biztosítási vagy bankgarancia szerződést köt.
   • A fenti feltételeknek úgy is eleget lehet tenni, hogy a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének és a biztosítási vagy bankgarancia-szerződés értékének együttes összege legalább 50 millió forint, azzal, hogy a jegyzett tőke nem lehet kevesebb 10 millió forintnál.
   • a gazdasági társaságnak ne legyen lejárt köztartozása, vagy köztartozását folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesítse, és
   • a gazdasági társaság legalább kettő-kettő büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztasson, akik közül legalább egy-egy főnek a társasággal munkaviszonyban kell állnia.

Nem jelölhető ki felszámolónak az,

1. aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
2. továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója.

A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság a kijelölt felszámolót hivatalból felmenti, ha a kijelölést követően megállapítja, hogy

1. a felszámolóval, illetve a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve
2. a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult,
3. vagy a természetes személy felszámoló munkáját egészségi ok miatt nem tudja elvégezni.
4. ha a bíróság az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat.

A felmentésről szóló határozat ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a bíróság új felszámolót jelöl ki. A kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve, ha a teljesítési segéd feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges. A névjegyzékbe történő felvétel iránti nyilvános pályázatot a Pénzügyminisztérium írja ki a bíróságok jelzése alapján szükséges időpontban. A felszámolói névjegyzéket a Pénzügyminisztérium vezeti. A felszámolóként kijelölt gazdasági társaság a felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. A felszámolóval kapcsolatos kizáró okokat a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak.

Mit tartalmaz a felszámolás Cégközlönyben való közzététele?

Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a Cégközlönyben való közzétételét. A közzététel tartalmazza:

1. a bíróság nevét és az ügy számát,
2. az adós a nevét, székhelyét, adószámát, ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be,
3. a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát,
4. a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját,
5. azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg,
6. a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját),
7. a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be,
8. a felszámoló nevét és székhelyét,
9. a felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét,
10. a hitelezők regisztrációs díjának befizetésére szolgáló elkülönített számla számát, ha az adós egyszemélyes társaság,
11. az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét),
12. az egyéb lényeges körülményeket.

A bíróság a Cégközlönyben és legalább egy országos napilapban közleményt tesz közzé, melyben felhívja a hitelezők figyelmét arra, hogy hol tekinthetik meg a bíróság végzését. A végzés ellen benyújtott fellebbezést a bíróság a fellebbezési határidő lejártát követő 15 nap elteltével terjesztheti csak fel a másodfokú bíróságra. Ezen időtartam alatt a nem fellebbező hitelezők a fellebbezést a bíróságnál megtekinthetik, és arra észrevételeket tehetnek.

Kiket értesít kötelezően a bíróság a cég felszámolásáról?

A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:

1. azt a cégbíróságot, ahol az adóst a cégjegyzékbe bejegyezték,
2. az illetékes adó- és vámhatóságot,
3. illetékhivatalt, valamint a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét,
4. a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet,
5. az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőséget,
6. a bíróság Gazdasági Hivatalát,
7. az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,
8. az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,
9. a területileg illetékes földhivatalt.

Mi a hitelezők feladata és határideje a hitelezői igények bejelentésével kapcsolatban?

A Cégközlönyben való megjelenéstől számított 40 napon belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a hitelezők a felszámolónak bejelenteni. A felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni. A felszámoló ezeket a követeléseket is az előzőek szerinti hitelezői igények között veszi nyilvántartásba.

Mi a felszámoló kötelezettsége a hitelezői igények nyilvántartásával kapcsolatban?

A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények kielégítésére az alábbiakban ismertetett szabályok irányadók.

1. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvényben rögzített sorrend szerinti tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az igénybejelentésre nyitva álló egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
2. Az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések, a felszámolási költségek, valamint a tartási, életjáradéki, kártérítési járadékok kivételével a követelések nyilvántartásba vételének az a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5000 Ft-ot és legfeljebb 200 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja.
3. A felszámoló a bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegbe építeni. Ha a felszámoló a vitatható igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak nem továbbítja, eljárásával szemben a hitelező kifogást terjeszthet elő
4. A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. Eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges.
5. A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet.
6. A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról.
7. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. Az egyezség jóváhagyása bírósági hatáskörbe tartozik.

Melyek a felszámolás alatti cég vezető tisztségviselőjének feladatai?

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

1. a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (tevékenységet lezáró mérleg) készíteni,
2. adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.
3. a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni,
4. a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
5. a felszámolónak tájékoztatást adni minden az egy éven belüli ingyenes jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,
6. a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni, a felszámolás elrendeléséről a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék jellegű követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni.
7. A vezető tisztségviselő fenti kötelezettségeinek a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni.

Mi a felszámoló cég eljárásának menete a felszámolási eljárás során?

1. A felszámoló kötelezettsége, hogy felmérje az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.
2. Nyitó felszámolási mérleget készít,
3. Megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít.
4. Az ütemtervet a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - be kell mutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet
5. A bejelentett hitelezői igényeket nyilvántartásba veszi. A vitatott igényeket a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi.
6. Az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A kedvezőbb értékesítés érdekében a felszámolónak lehetősége van arra is, hogy a hitelezők egyetértésével korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apportként) szolgáltassa.
7. Köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
8. A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak történő bejelentéssel érvényesíthető. Az előző rendelkezés értelmében azok a szerződések is felmondhatók, amelyek tekintetében eredetileg a felmondás jogát érvényesen kizárták
9. A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.
10. A felszámoló gondoskodik a felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg kötelező elkészítéséről.
11. A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron pályázat vagy árverés keretében. A pályázattól, illetve az árverési értékesítéstől csak akkor lehet eltekinteni, ha
    • a hitelezők választmányt alakítottak, és a választmány ehhez hozzájárul,
    • a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit,
    • a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft.
    Ezekben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. Az értékesítést a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül megkezdi
12. Az értékesítésen nem vehet részt, tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet:
    • a felszámoló,
    • a vagyonfelügyelő,
    • annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője),
    • illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója.
13. A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé. A beérkezett ajánlatokat közjegyző jelenlétében kell felbontani.
14. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.
15. A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.
16. A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki.
17. Több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat esetén a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.
18. Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki.
19. Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzé kell tenni.
20. Az árverést közjegyző jelenlétében kell lefolytatni.
21. A közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni.
22. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja..
23. Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet. A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja.
24. A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a legfőbb szerv képviselője nyújthat be. A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. Ha a kifogás megalapozott, a bíróság a felszámoló sérelmezett intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben pedig a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti.

Mi a felszámoló kötelezettsége a felszámolás befejezésekor?

A felszámoló a felszámolás befejezésekor készít:

• zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást,
• záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít,
• mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa a engedményezés folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - a törvényes kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja.

Hogyan, milyen sorrendben történik a hitelezők felé való tartozás kielégítése?

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

1. a felszámolás költségei,
2. a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések
3. a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,
4. a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,
5. a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
6. egyéb követelések,
7. a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

Felszámolási eljárás kezdeményezése:

A felszámolási eljárás

• meghatározott esetekben hivatalból;
• az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy;
• cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte);

vagy büntető ügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) kezdődik és folytatható le, amennyiben az adós fizetésképtelen. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Felszámolási eljárás (egyszerűsített) befejezése:

A bíróság a felszámoló jelentése és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel rendeli el az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. Amennyiben a jelentésre észrevételt vagy kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben észrevételt vagy kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 8 munkanapon belül dönt.

Felszámolási eljárás a 22. § (2). bekezdése értelmében:

Az ezen §-ban meghatározott esetben a felszámolási eljárás nem kérelemre indul, hanem úgy, hogy a bíróságot vagy a cégbíróság, vagy büntetőbíróság hivatalból értesítette. Ebben az esetben a bíróság nem alkalmazza a Csődtörvény azon rendelkezéseit, amelyek a fizetésképtelenségének megállapítására vonatkoznak. Az ebben az esetben indult felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Felszámolási eljárás a 41. paragrafus értelmében, egyezség:

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között - meghatározott kivételekkel - bármikor helye van egyezségnek. Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Felszámolási eljárás megindítása:

Nagyon fontos különbséget tenni a felszámolási eljárás elrendelése iránti kérelem benyújtása, a felszámolási eljárás nem jogerős és jogerős elrendelése között. Felszámolási eljárás elindulhat kérelemre (ebben az esetben az adósnak nyilatkozni kell még, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e, és felszámolás elrendeléséről szóló végzés ellen helye van fellebbezésnek is), vagy hivatalból és a cégbíróság vagy a büntetőbíróság értesítése alapján (ezen esetekben nincsen helye fellebbezésnek a felszámolás elrendeléséről szóló végzés ellen). Ezek után a bíróság elrendelheti a felszámolási eljárást, amely jogerősen nem indul meg azonnal azokban az esetekben, ha van mód a végzés elleni fellebbezésre. Felszámolási eljárás kérelemre akkor indul meg jogerősen, ha a felszámolás elrendeléséről szóló végzés ellen nem nyújtottak be az előírt határidőben fellebbezést vagy a fellebbezésnek nem adott helyt a másodfokú bíróság helyt, kivételt képez a hivatalból és a cégbíróság vagy a büntetőbíróság értesítése alapján indult eljárás, amely a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedésével megindul jogerősen.

Felszámolási eljárás felfüggesztése:

Amennyiben a döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság az eljárást ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A bíróság az eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. Ezen túlmenően a megindult felszámolási eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. A bíróság külön végzésben dönt az eljárás felfüggesztéséről.

Felszámolási végzés visszavonása:

Az eljáró bíróság saját hatáskörben visszavonhatja a felszámolási eljárás során hozott végzését.

Felszámolási végzés javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén végzésének kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Felszámolási eljárás hatályon kívül helyezése:

Az adott esetben eljáró másodfokú bíróság dönthet úgy, hogy a Csődtörvény rendelkezései értelmében mögöttes jogszabályként alkalmazható Polgári Perrendtartás rendelkezései szerint fellebbezés folytán - amennyiben ilyen az arra jogosult(ak) részéről benyújtásra kerül - hatályon kívül helyezi a felszámolási eljárás elrendeléséről szóló végzést.

Felszámolási eljárásban hozott végzés:

A bíróság végzést hoz az

• az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről;
• a felszámolás elrendeléséről; a felszámoló kijelöléséről;
• esetleges felmentéséről;
• esetleges egyezség jóváhagyásáról vagy annak megtagadásáról,
• adott esetben a felszámolás megszüntetéséről
• esetleges kifogásokról.
  A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz
  • a költségek viseléséről,
  • a felszámoló díjazásáról,
  • a hitelezők követelésének kielégítéséről,
  • a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről,
  • valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére,
  • egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről (külön végzéssel) és
  • az adós megszüntetéséről.

Felszámolási eljárás visszavonása:

A felszámolási eljárást kérelmező adós, hitelező vagy végelszámoló meghatározott esetekben elállhat a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmétől a Polgári Perrendtartásban meghatározott szabályok szerint.

Felszámolási eljárás törlése:

A bíróság a már meghozott téves és nyilvánosságra hozott határozatát saját hatáskörben törölheti.

Felszámolási eljárás megszüntetése:

• Amennyiben az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.
• A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt és az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett.

Felszámolási ügyek egyesítése:

• Amennyiben egyszerre több kérelem is benyújtásra került az adós felszámolásának elrendelése iránt és valamely kérelem alapján jogerősen is elindult a felszámolási eljárás, akkor valamennyi kérelemben foglalt követelés érvényesíthető a jogerősen elindult felszámolási eljárásban.
• A második eset szerint: több hitelező által indított megállapítási és marasztalási per, továbbá Csődtörvényben meghatározottak alapján indított kereseti kérelem esetén a bíróság a pereket egyesíti.
• A harmadik eset szerint: a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy külön perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

Ez utóbbi két eset nem jelenti maguknak "a felszámolási ügyeknek" az egyesítését.

Felszámolási eljárás megindítása más tagállamban:

Meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőség van arra, hogy a valamely európai uniós tagállamban folytatott főeljárással párhuzamosan másodlagos, azaz ún. területi eljárások kerüljenek megindításra a főeljárás szerinti országon kívüli további tagállamokban. Amennyiben az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba.

Felszámolási eljárás befejezése:

A felszámolási eljárás ezen szakaszában készíti el a felszámoló a felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, a záró adóbevallást, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot. Megküldi mindezeket a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak, az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. Intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező kifogásolhatja írásban a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat. A felszámolási eljárás befejeztével a bíróság megszünteti az adós céget, és intézkedik a törléséről.

Mi történik a felszámolás befejezésekor?

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz:

• a költségek viseléséről,
• a felszámoló díjazásáról,
• a hitelezők követelésének kielégítéséről,
• a bankszámlák megszüntetéséről,
• a felszámolónak a szükséges intézkedések megtételére kötelezéséről,
• a felszámolás befejezéséről,
• az adós megszüntetéséről.

Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a:

• felszámolási eljárás befejezéséről,
• a felszámoló díjazásáról,
• a költségek viseléséről
• az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.
• elrendeli a felszámolás befejezéséről szóló jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi:
• az adós cégjegyzéket vezető cégbíróságának,
• az illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, nyugdíj-biztosítási
• önkormányzatnak és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervének,
• a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetnek,
• az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőségnek,
• a bíróság gazdasági hivatalának,
• az adós székhelye szerint illetékes levéltárnak,
• az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetnek,
• a területileg illetékes földhivatalnak.

Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani. Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Kik felelnek a ki nem elégített hitelezői követelésekért?

Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - a járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát, vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. A közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a társasági törvény szabályai szerint felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel. Többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tag (részvényes) korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.

Mi a helyzet akkor, ha a cég már csődeljárás vagy felszámolás alatt áll?

A NAV tájékoztatása szerint csődeljárás esetében a vállalkozás tovább folytathatja tevékenységét, ha hitelezői elfogadták a fizetőképesség visszaállítására irányuló programot. A csődeljárás tehát a cég átmeneti fizetésképtelenségét hivatott megoldani. Más a helyzet ha a céggel kapcsolatban – felszámolási eljárást indítanak el, ez ugyanis a vállalat jogutód nélküli megszüntetésére irányul. Ebben az esetben az adós meglévő vagyontárgyainak értékesítéséből, követeléseinek behajtásából befolyó bevételek a hitelezők követeléseinek a kielégítésére szolgálnak, ez egyébként nem tekinthető gazdasági tevékenységnek.
A gazdasági tevékenységeket a hitelezők jóváhagyása mellett a felszámoló folytatja tovább.

Felszámolás befejezése a cég fennmaradásával:

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között - a Cégtörvényben meghatározott kivételekkel - bármikor helye van egyezségnek. Amennyiben az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [ideértve a bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt. A bíróság a vonatkozó kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Amennyiben az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését.

Végelszámolással kapcsolatos események

Mikor kerül sor a cég végelszámolására?

Ha a cég jogutód nélkül szűnik meg, végelszámolási eljárásnak van helye. A végelszámolási eljárás lefolytatására a cégvezetés, vagy a cégbíróság törvényességi eljárásban hozott határozata alapján van lehetőség. Végelszámolási eljárás akkor indítható meg, illetve folytatható le, amennyiben nem került megállapításra a cég fizetésképtelensége, büntetőintézkedést nem foganatosítottak a cég ellen a megindult büntetőeljárás befejezéséig. Nem lehet befejezni a végelszámolási eljárást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolási eljárás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya. A Cégtörvényben nem szabályozott kérdések körében a végelszámolási eljárás vonatkozásában a Polgári perrendtartás megfelelő szabályait kell alkalmazni. A végelszámolással összefüggő nem peres eljárásokban a cég székhelye szerinti cégbíróság, az e fejezetbe foglalt peres eljárásokban pedig a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság jár el. A végelszámolási eljárás megindításáról a cég legfőbb szerve dönt határozatában, melyben megállapítja az eljárás kezdetét, megválasztja a végelszámolót, valamint rendelkezik a társaságban résztvevő egyéb jogalanyok sorsáról. A végelszámolási eljárás kezdetén a végelszámoló veszi át a cégvezető helyét. A cég korábbi tisztviselője kötelességekkel rendelkezik a végelszámolási eljárás kezdete után, ilyenek különösen: beszámoló készítési kötelezettség, végelszámolót tájékoztatja a még aktuális folyamatokról a cég életében, iratokról iratjegyzéket készít, és azokat a végelszámolónak átadja, a végelszámolási eljárás megindításáról tájékoztatja az érintett feleket. Amennyiben ezeket a kötelezettségeit nem teljesíti, az ebből eredő károkért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel, és pénzbírsággal is sújtható, illetve a végelszámoló által a mulasztás okán igénybe veendő szakértői díjat is a tisztségviselőre lehet terhelni. A végelszámolási eljárás megindítását változásbejegyzési kérelemben kell bejelenteni. Ennek tartalmaznia kell a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét is, a korábbi vezető tisztségviselő(k) jogviszonyának megszűnését. A cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben közzéteszi. A végelszámolási eljárást három éven belül be kell fejezni, ha ez nem történik meg, a cég kényszer-végelszámolására kerül sor. A végelszámoló köteles évente beszámolót készíteni működéséről az illetékeseknek.

Végelszámolási eljárás megindítása:

A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót.

Végelszámolási eljárás visszavonása:

A végelszámolás megindítása iránti kérelem a végelszámolás megindításáról szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonható. Az eljáró bíróság ugyancsak jogerőre emelkedésig visszavonhatja saját hatáskörben a végelszámolás megindításáról szóló végzését.

Végelszámolási végzés javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén végzésének kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Végelszámolási eljárás felfüggesztése:

A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.. Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.

Végelszámolási eljárás hatályon kívül helyezése:

A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amely végzés ellen az arra jogosultak fellebbezést nyújthatnak be. A fellebbezés sikeressége esetén az eljáró másodfokú bíróság a végelszámolás megindításáról szóló végzést adott esetben hatályon kívül helyezi.

Végelszámolási eljárás megszüntetése:

A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását.

Végelszámolási eljárás törlése:

A cégbíróság saját hatáskörben törölheti a végelszámolásról szóló végzését.

Végelszámolási eljárás befejezése:

A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra

• az adóbevallásokat,
• a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
• a vagyonfelosztási javaslatot,
• a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
• a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.

A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz. A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Kényszer-végelszámolás elrendelése:

A végelszámolásnak két módja van az önkéntesen elhatározott, és a nem önkéntesen elhatározott végelszámolás, azaz az ún. kényszer-végelszámolás. Utóbbit akkor rendeli el a bíróság

• ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva törvényellenes működés miatt jogutód nélküli megszűnésre kötelezi a céget (megszűntnek nyilvánítja) vagy ha a cég a végelszámolását a rendelkezésre álló 3 év alatt nem fejezte be, vagy önként nem tért át az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra, holott ennek törvényi feltételei bekövetkeztek.
• további eset, amennyiben az anyagi jogszabályok rendelkezései miatt kötelezően következik be a jogutód nélküli megszűnés.
• további sajátos eset, ha a végelszámolási kifogás folytán hozott cégbírósági határozatnak a végelszámoló nem tesz eleget, ezért a cégbíróság új végelszámoló kijelölése céljából a legfőbb szerv ülését összehívja, azonban a legfőbb szerv nem választ új végelszámolót.

Végelszámolás befejezése a cég fennmaradásával:

A cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a legfőbb szerv elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását.

Hivatalból törléssel kapcsolatos események

Hivatalbóli törlés megindítása:

A cégbíróság a céget hivatalból törli a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján, illetve törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében.

Hivatalbóli törlés eljárás befejezése:

A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Amennyiben a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában a Cégtörvényben meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt.

Hivatalból való törlés befejezése a cég fennmaradásával:

Amennyiben a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló jogerős végzését Megszűnt szervezet Megszűnt egyéni vállalkozó felülvizsgálattal sikeresen megtámadták, vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedését vagy a megszüntetési eljárásról hozott végzését akár fellebbezéssel, akár felülvizsgálattal még a hivatalból való törlésről szóló végzés jogerőre emelkedése előtt megtámadták, a cég fennmarad és a cégbíróság az eljárást adott esetben befejezi.

Megszűnéssel kapcsolatos események

Megszűnés elhatározása:

A társaság legfőbb döntéshozó szervének kell határoznia (a jogutóddal vagy jogutód nélkül történő) megszűnéséről, ezt a döntést főszabályként legalább minősített többséggel kell meghozni.

Megszűnt egyéni vállalkozó:

• amennyiben az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság.
• megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság továbbá akkor is, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított (a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon), illetve
• ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét (az átruházás napján),
• az egyéni vállalkozó halála napján,
• az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, illetve
• amennyiben az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

Megszűnt költségvetési vagy nonprofit szervezet:

A költségvetési szervekről a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. Amennyiben ebből a nyilvántartásból törlik, a törlés napjával megszűnik (de jogszabály más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként).A megszűnés különféle okok miatt következik be.
Az alapító szerv köteles megszüntetni a költségvetési szervet, ha

• jogszabály ezt írja elő,
• a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt. Továbbá, ha
• a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg. Illetve, ha
• hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető, vagy
• az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre. Végül, ha
• a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg.

A megszüntetésről – az alapításnak megfelelően – jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). Nonprofit:A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél kell benyújtani.
Nonprofit szervezet megszűnése tehát különböző módokon következhet be:

• a közhasznúsági nyilvántartásból törlik,
• nem folytat többé nonprofit tevékenységet
• vagy megszűnhet maga a szervezet, az egyes szervezetfajtákra vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint.

Megszűnt társaság összeolvadással:

Az összeolvadás az egyesülés egyik módja, amikor is két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülő gazdasági társaságok jogutóddal szűnnek meg, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Az összeolvadó társaságok eddigi formájától eltérő másik társasági forma is választható.

Megszűnt társaság, átalakulással:

Jogutóddal szűnik meg a társaság, ha megváltoztatja társasági formáját, azaz átalakul. Átalakulásnak minősül az egyesülés (beolvadás vagy összeolvadás) és a szétválás. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

Megszűnt társaság, beolvadás miatt:

Beolvadás az egyesülés egyik módja, amikor a beolvadó gazdasági társaság jogutóddal megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

Megszűnt társaság, egyesülés miatt:

Két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Fajtái: összeolvadás vagy beolvadás. Az összeolvadó, illetve a beolvadó társaságok ebben az esetben jogutóddal szűnnek meg.

Megszűnt társaság, szétválással:

Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással.

Megszűnt társaság, felelősség visszavonásával:

A valamely jogi személy (egykori) munkavállalóit és nyugdíjas volt munkavállalóit tömörítő gazdasági munkaközösség megszűnik, ha az érte előzetesen felelősséget vállaló jogi személy visszavonja felelősségvállalását.

Megszűnt társaság, felszámolással:

Az adott társaság akkor kerül megszüntetésre felszámolással, ha a felszámolási eljárás jogerősen elrendelésre kerül, sor kerül a felszámolási eljárásra, majd a felszámolási eljárás megszüntetésre kerül, és erről az eljáró bíróság végzést hoz, amely jogerőre emelkedik.

Megszűnt társaság, végelszámolással:

A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor. A végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik. Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető. Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.

Megszűnt társaság, jogutód nélkül:

A társaság akkor szűnik meg jogerősen jogutód nélkül, ha

• felszámolási,
• végelszámolási eljárás
• kényszer-végelszámolás kerül lefolytatásra.

Megszűnt társaság, jogutóddal:

Három esetet különböztethetünk meg:

• amikor egy valamilyen formájú gazdasági társaság másik formájú gazdasági társasággá alakul át formaváltással, valamint
• amikor két gazdasági társaság összeolvad vagy az egyik gazdasági társaság beleolvad egy másik gazdasági társaságba, illetve
• ha egy gazdasági társaság szétválik, vagy egy adott gazdasági társaságból egy vagy több társaság kiválik.

Székhelyváltozás miatt megszűnt cégjegyzékszám:

A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. Ha a cég az egyik cégbíróság hatálya alól a másik cégbíróság hatálya alá költözik, a cég cégjegyzékszáma megváltozik. Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más bíróság vagy hatóság által elektronikus úton történik meg, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor.

Megszűnt társaság, cégjegyzékből törölve:

A cégbíróság négy esetben törli a céget:

• amennyiben a cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után,
• illetve - ha a cégformára irányadó törvény ezt megengedi - ennek hiányában kéri a törlését a cégnyilvántartásból;
• a felszámolási eljárást lefolytató bíróság megküldi a cég megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzését, és
• a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében válik szükségessé.

Megszűntnek nyilvánítással kapcsolatos események

Megszűntnek nyilvánítás:

Amennyiben a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. A cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha az állami adóhatóság értesítése alapján a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

Megszűntnek nyilvánítás javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a végzés kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Megszűntnek nyilvánítás felfüggesztése:

Amennyiben megszüntetési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat, szükség esetén a törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti. Amennyiben a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a cégbíróság eljárását meg kell szüntetni. Amennyiben a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a megszüntetési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

Megszűntnek nyilvánításról szóló végzés visszavonása:

A cégbíróság a megszűntnek nyilvánításról szóló végzést annak jogerőre emelkedéséig saját hatáskörben visszavonhatja.

Megszűntnek nyilvánítás hatályon kívül helyezése:

A cégbíróság a megszűntnek nyilvánítás megindításáról végzést hoz, amely végzés ellen az arra jogosultak fellebbezést nyújthatnak be. A fellebbezés sikeressége esetén az eljáró másodfokú bíróság a megszűntnek nyilvánítás megindításáról szóló végzést adott esetben hatályon kívül helyezi.

Megszűntnek nyilvánítás megszüntetése:

Amennyiben a megszüntetési eljárás bármely szakaszában - a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig - a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.

Törléssel kapcsolatos események

Törlés elrendelése:

A cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után, illetve - ha a cégformára irányadó törvény ezt megengedi - ennek hiányában is kérheti a törlését a cégnyilvántartásból. A kérelem elbírálására a változásbejegyzési kérelem elintézésére vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A cégbíróság a céget hivatalból törli

• a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján,
• a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében.

Törlés, változás bejegyzési kérelem elutasítása miatt:

A cégbíróság a változásbejegyzési kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy az adatok és a csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ha a változásbejegyzést kérő nem csatolta a szükséges iratokat, illetve ha a változásbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg a törvényi követelményeknek, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a változásbejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni. Amennyiben a változásbejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég változásbejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja. Amennyiben a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít. Ilyen például,:

• hogy a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem érinti,
• a cégnek – az egyszerűsített végelszámolás kivételével – tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását.

Amennyiben ilyet nem nyújtanak be, nem valósul meg a cég törvényes működése, így azt a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes működés helyreállítása érdekében intézkedéseket hozhat:

• felhívja a céget, hogy meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működést.
• amennyiben a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből.

Amennyiben a törvényes működés a cégbíróság által tett intézkedés ellenére nem áll helyre, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja

Törlési eljárás megindítása:

A cégbíróság a céget hivatalból törli

• a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján,
• a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében.

Törlési eljárás befejezése:

A cégbíróság a céget hivatalból törli

• a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a cég megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján,
• a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében, az eljárást befejezve azt nyilvánosságra is hozza.

Törlési eljárás felfüggesztése:

Amennyiben az adóhatóság arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, illetve végelszámolás esetén ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből.

Törlési eljárás folytatása:

Amennyiben az adóhatóság arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, illetve végelszámolás esetén ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően folytatódik a törlési eljárás.

Törlési eljárás hatályon kívül helyezése:

A cég törléséről szóló végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye. Amennyiben azonban megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz, amely ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. Csak az ezen végzés helyezhető hatályon kívül a másodfokú bíróság által, amennyiben ez a fellebbezés sikeres.

Törlési eljárás megszüntetése:

A bíróság a már meghozott téves és nyilvánosságra hozott határozatát saját hatáskörben megszüntetheti.

Törlési eljárás törlése:

A bíróság a már meghozott téves és nyilvánosságra hozott határozatát saját hatáskörben törölheti.

Törlési eljárás visszavonása:

A cégbíróság saját hatáskörben visszavonhatja a még nem jogerős hivatalból való törlésről hozott végzését.

Törlési végzés javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén végzésének kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Kényszertörlési eljárás

Amennyiben a gazdasági társaságok nem tartják be a rájuk irányadó törvényi előírásokat és nem a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően működnek, a Cégbíróságok elindíthatják a cég kényszertörlési eljárását.
Ha egy cég nem tesz eleget a beszámoló benyújtásának, vagy a székhelyén nem elérhető (azaz, nem veszi át a leveleket, fizikailag nem található a székhelyen), a jelek sok esetben már arra mutatnak, hogy a cég már ténylegesen nem működik, lehetséges, hogy a korábbi tulajdonosok el is adták, annak reményében, hogy a felhalmozott tartozásoktól így szabaduljanak.
A kényszertörlési eljárást a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság folytatja le. Abban az esetben rendeli el, amikor például a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, vagy a végelszámolást három éven belül nem fejezte be.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé. e közzétételből értesülhetnek például a cég hitelezői arról, hogy milyen további lehetőségeik vannak a céggel szemben.
A bíróság felhívja azokat, akiknek a céggel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követeléseket is
-, illetőleg akiknek tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, illetőleg azokat, akiknek a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt, hogy ezen végzésnek a Cégközlönyben történő közzétételtől számított 30 (harminc) napon belül jelentsék be a Cégbíróságnak.
Amennyiben semmi követelést nem jelentenek be, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszűnteti és intézkedik a felszámolási eljárás megindítása iránt. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a cégnek legyen legalább annyi vagyona, melyből a felszámolási eljárás költségei fedezhetőek. Ha ez nem áll fenn, akkor a cégbíróság törli a céget.
Abban az esetben, ha a cég vagyonára vonatkozó adat nem érkezik be, azaz a közzétételtől számított harminc napos határidővel a cég tagjai, vezető tisztségviselői nem közlik a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információkat, nem gondoskodnak a cégiratok elhelyezéséről és nem teljesítik a cég adójogi kötelezettségeit, úgy velük szemben akár kilencszázezer forintos bírság is kiszabható és a cégbíróság törli a céget a nyilvántartásból

Perrel kapcsolatos események

Per kezdete, bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt:

A bíróság soron kívül jár el. A cég bejegyzését követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.

Per befejezése, bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt:

A bíróság bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt kezdeményezett perben hozott jogerős ítéletét meg kell küldeni a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, amely gondoskodik a határozatok rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről. A cégjegyzékben fel kell tüntetni a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését.

Per kezdete, létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt:

A cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján kérhető. Amennyiben az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, a bíróság a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét megállapítja és a létesítő okirat módosítását ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében felhívja a cégbíróságot a megfelelő intézkedés megtételére.

Per törlése, létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt:

A cégjegyzékben szerepel a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás és a per befejezése.

Per befejezése, létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt:

Amennyiben a létesítő okirat érvénytelenségének oka nem küszöbölhető ki, a bíróság a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét megállapítja és a létesítő okirat módosítását ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében felhívja a cégbíróságot a Cégtörvényben foglalt megfelelő intézkedés megtételére. Ezek az intézkedések a következőek: a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.

Per törlése, bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt:

A cégjegyzékben szerepel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítás és a per befejezése. Nem a per kerül törlésre ezért, hanem feltüntetésre kerül a per befejezése.

Vagyonrendezési eljárással kapcsolatos események

Vagyonrendezési eljárás megindítása:

Vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. Amennyiben a törölt cég ellen végrehajtási eljárás van folyamatban a végrehajtási eljárás alatt nem kezdeményezhető vagyonrendezési eljárás a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel. Kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén, ha megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné.

Vagyonrendezési eljárási végzés javítása:

A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén végzésének kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.

Vagyonrendezési eljárás visszavonása:

A bíróság a már nyilvánosságra hozott végzését saját hatáskörben visszavonhatja.

Vagyonrendezési eljárás felfüggesztése:

A vagyonrendezési eljárás a Polgári Perrendtartás szabályai szerint függeszthetők fel.

Vagyonrendezési eljárás hatályon kívül helyezése:

A vagyonfelosztási javaslatról hozott végzés elleni fellebbezés sikeressége esetén a végzés hatályon kívül helyezhető.

Vagyonrendezési eljárás megszüntetése:

A bíróság a már nyilvánosságra hozott határozatát saját hatáskörben megszüntetheti.

Vagyonrendezési eljárás befejezése:

A vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatot készít, amelyről végzésben dönt a bíróság. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.

Működést nem befolyásoló negatív események:

A Cégbíróságról

A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása:

A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a megyei bíróságot, mint cégbíróságot. Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

A társasági határozat felülvizsgálata iránti per adatai:

A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát - az ugyancsak ezen jogsértésre hivatkozással - a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelőbizottság bármely tagja is kezdeményezheti. A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Amennyiben a felülvizsgálatot a gazdasági társaság vezető-tisztségviselője kezdeményezi és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, a perben a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki ,maga is megváltoztathatja.

Bírósági végrehajtás:

Az alábbi végrehajtható okiratok valamelyikének kiállításával elrendelhető eljárás:

• a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap;
• az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el;
• a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, valamint a közjegyző letiltó és átutalási végzése;
• bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése;
• a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése;
• a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat;
• az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés.

Biztosítási intézkedés:

Amennyiben a követelés teljesítése érdekében a Vht. alapján előírt végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli

• a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
• a meghatározott dolog zárlatát.

Mikor és milyen büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók az egyes cégek ellen?

A 124 negatív esemény között, melyekre ügyfeleink figyeltethetik cégüket, az egyik a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés.
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések körébe nemcsak a kft.-k és a részvénytársaságok, hanem a polgári jogi jogalanyisággal és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkező szervezeteket, így például a jogi személyiséggel nem rendelkező betéti és közkereseti társaságokat is beletartoznak.
A jogi személlyel szemben a büntetőjogi intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny (vagyoni, vagy más jellegű előny) szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el.
Ha a büntetőügyben eljáró bíróság a szándékos bűncselekményt elkövető természetes személlyel (ügyvezető, cégvezető, stb.) szemben büntetést szab ki, vagy megrovást, illetve próbára bocsátást alkalmaz, akkor

• a természetes személlyel kapcsolatban lévő jogi személlyel szemben alkalmazhatja a jogi személy megszüntetését A jogi személyt a bíróság akkor szüntetheti meg, ha a jogi személy jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy ha ugyan folytat is, de azt kimondottan bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, valós gazdasági tevékenysége elhanyagolható, illetve, ha a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Nem lehet megszüntetni a jogi személyt a törvényi feltételek fennállása esetén sem, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne.
• a jogi személy tevékenységének korlátozását, A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre meghatározott körben korlátozhatja. Az eltiltás ideje alatt a jogi személy nem végezhet többek között nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, és a vele annak alapján kötött szerződés tekintetében beállnak az azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei. Nem részesülhet továbbá a tevékenységében korlátozott jogi személy a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, vagy az Unió költségvetésének terhére nyújtott támogatásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben korábban már odaítélt támogatást vissza kell fizetnie.
• illetve pénzbírság kiszabását. A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni célzott vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.

Büntetőjogi intézkedés:

A bíróság büntetőjogi intézkedéseket alkalmazhat a jogi személyekkel szemben. Ezek az alábbiak:

• megszüntetés,
• a tevékenység korlátozása,
• pénzbírság.

A jogi személy megszüntetése kizárólag önállóan alkalmazható, míg a jogi személy tevékenységének korlátozása és a pénzbírság mind önállóan, mind egymás mellett kiszabható.

NAV határozatok

Milyen következményei lehetnek a NAV határozatoknak?

• Bírság;
• Adószám felfüggesztés;
• Adószám törlés;
• Cégbírósági végrehajtás;
• Cégműködéstől való eltiltás;
• Kényszer végelszámolás;
• Felszámolási eljárás;
• A cég hivatalból való törlése a Cégjegyzékből,

Ezen egyéb negatív eljárások következményeit és egyéb adatait megtalálja adatbázisunkban.

Milyen bírságot szabhat ki a NAV?

A NAV szankcionálási tevékenysége során többek között adóbírságot, illetve mulasztási bírságot szabhat ki.

• Adóbírságot adóhiány, jogosulatlan költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés esetén szabhatnak ki. Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igényelt összeg 50 százaléka. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka.
• Mulasztási bírságot a NAV az adókötelezettség elmulasztása esetén, az adóbevallási, az adatszolgáltatási, a bejelentési, a változás-bejelentési kötelezettség, a bankszámlanyitási kötelezettség elmulasztása esetén, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, számla-, egyszerűsített számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása esetén, igazolatlan eredetű áru forgalmazása szab ki. Első mulasztónak minősülő adózó felszólítást kap, és amennyiben az adózó a felszólítás hatására sem pótolja kötelezettségét, a bírság kiszabásánál a kiindulási mérték a maximálisan kiszabható bírság összegének 75 százaléka. A nem először mulasztó adózó részére az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása előtt nem küld felszólítást. A második mulasztási bírság kiszabásakor a kiindulási alap a maximálisan kiszabható bírság összegének 75 százaléka (ha azonban az első mulasztáskor ennél magasabb mértékű bírságot szabott ki jogerősen az adóhatóság, akkor a második mulasztási bírság összegének kiindulási alapját e magasabb mértékben indokolt meghatározni), ezt követően a kiindulási alap a maximálisan kiszabható bírság 100 százaléka.

Az adóbírság és a mulasztási bírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve a bírság kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve képviselője, alkalmazottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

NAV Adószám felfüggesztési határozat:

Az adószám felfüggesztésére a törvényben meghatározott tényállások bármelyikének bekövetkezése esetén sor kerülhet:

• az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető;
• az adózó székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található;
• az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be;
• az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról,
  • hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető;
  • az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el;
  • az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.

Az adószám felfüggesztésének időszakára az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózónak a felfüggesztést megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését, lejártát követően teljesítheti.

A felfüggesztés elrendeléséről, megszüntetéséről és az adószám törléséről az adóhatóság határozattal dönt, mely ellen fellebbezésnek van helye. A felfüggesztésről hozott határozatot az adóhatóság minden esetben hirdetményi úton közli az adózóval oly módon, hogy azt a hirdetőtáblájára tizenöt napra kifüggeszti. A felfüggesztés alatt álló adózóval kapcsolatban álló adózók védelme érdekében a törvény rendelkezik a felfüggesztés alatt álló adózók esetében az elnevezés, adószám és a felfüggesztés kezdő időpontjának közzétételéről az állami adóhatóság honlapján. Abban az esetben, ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztéséről szóló határozatban a közösségi adószámot is felfüggeszti, illetve felfüggesztés időtartama alatt a közösségi adószám kiadása iránti kérelmet nem teljesíti. A felfüggesztést az adózó kérelmére, illetve hivatalból határozattal megszűnteti az adóhatóság, ha azt állapítja meg, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt.
Az adóhatóság a jogerős felfüggesztő (illetve felfüggesztést megszüntető) határozatról a jogerőre emelkedés napját követő napon értesíti a cégbíróságot és egyidejűleg törvényességi felügyeleti vagy ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást kezdeményez. A cégbíróság a felfüggesztés kezdő és záró időpontját a cégjegyzékbe bejegyzi. Az adószám felfüggesztési határozatok naponta frissülnek adatbázisunkban.

NAV Adószám felfüggesztési határozat törlése:

A felfüggesztés jogerőre emelkedését követő 90. napon kerül sor az adószám törlésére. Az ily módon törölt adószám, közösségi adószám esetén ennek a tényét és időpontját a cégbíróság szintén szerepelteti a cégjegyzékben. A felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon az adóhatóság megkeresi a cégbíróságot, a felfüggesztés tényének és kezdőidőpontjának cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében. Amennyiben a NAV a felfüggesztést megszünteti, és ezt elrendelő határozatot hoz, értesíti a cégbíróságot, átvezeti a cégjegyzéken a felfüggesztés megszüntetését. Az adószám törlési határozatok naponta frissülnek adatbázisunkban.

NAV Adószám törlési határozat:

Amennyiben az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg és az adószám törlésére az Art. egyéb rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal törli. Amennyiben az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével, a felfüggesztés megszüntetésével, az adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti, a felfüggesztést megszünteti, illetve a közösségi adószámot törli.

Adószám törléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése:

Amennyiben a NAV adószám törléséről szóló határozata elleni jogorvoslat sikeres volt, a NAV értesíti a cégbíróságot, aki átvezeti az adószám törlésének hatályon kívül helyezését / megsemmisítését.

NAV Végrehajtási határozat:

A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében hitelezőként, a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként az állami adóhatóság jár el. Ezen követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.

NAV felé 10 millió Ft. feletti adótartozás

Az adóhatóság - a negyedévet követő 30 napon belül - közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet honlapján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot meghaladja.

NAV felé 100 millió Ft. feletti adótartozás:

Az adóhatóság a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban nem magánszemély adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. Az állami adóhatóság negyedévenként honlapján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva nem magánszemély adózó esetében a 100 millió forintot meghaladja.

NAV felé jelentős összegű adóhiány:

Az állami adóhatóság a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét, (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg. Feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget.” E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

Egyéb fekete listák

Széchenyi kártya birtokos - nem fizető feketelistás:

Amennyiben a Vállalkozás a Széchenyi Kártyával igénybevett hitel negyedévente esedékes törlesztése során, az állami kamattámogatás visszatartása miatt, illetve egyéb okból történő felmondás esetén vagy lejáratkor legalább 50.000,- forint összeggel 30 napot meghaladóan adós marad, annak ellenére, hogy a Bank az esedékes összegek megfizetésére írásban felhívta, a Bank ezt a tényt a KA-VOSZ Zrt.-nek jelzi. KA-VOSZ Zrt. az adósság tényét jogosult a név (cégnév), a lakcímből a város (székhely/fióktelep), a foglalkozás (tevékenységi kör), a tartozás összege megjelölésével nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozatalra egyebekben a KA-VOSZ Zrt. „A nem fizető Széchenyi Kártyás ügyfelek közzétételi eljárási rendjének alapelvei" című szabályzata („Közzétételi szabályzat") az irányadó.

Munkaügyi és Munkavédelmi jogsértés:

OMMF negatív események

• Közbeszerzésre vonatkozóan:a nyilvántartás nyilvánosságra hozatalának célja, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak, valamint a közbeszerzési eljárásoknak való megfelelést a pályázatokat elbíráló, támogatást nyújtó szervezetek ellenőrizhessék.
• Rendezetlen munkaügyi kapcsolatok: nyilvántartása tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.
• Munkavédelmi bírság határozatok: nyilvántartása tartalmazza a bírósági határozattal megállapított munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatók adatait, a - a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napját, a jogsértés megjelölését,

A kizárási és publikálási idő a 2009. június 1-je után indult ügyekben egységesen két év, azaz a munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli. A 2009. június 1-je előtt indult hatósági eljárás során hozott határozatok, a meghozataltól számított 5 év elteltével kerülnek törlésre.

OMMF jogsértések típusai

• A külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegése;
• A szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek megszegése;
• Bejelentés elmulasztása;
• Biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogsértések;
• Egyéb súlyos veszélyeztetést okozó jogsértések;
• Egyéni védelemmel kapcsolatos jogsértések;
• Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos jogsértések;
• Fizikai kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogsértések;
• Foglalkozás-egészségügyi ellátással (szolgáltatással) kapcsolatos jogsértések;
• Foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozícióval kapcsolatos jogsértések;
• Kémiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogsértések (kivéve rákkeltők és azbeszt);
• Kémiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogsértések (rákkeltők és azbeszt);
• Kockázatbecsléssel kapcsolatos jogsértések;
• Munkabalesetekkel kapcsolatos jogsértések;
• Munkabiztonsági tevékenység ellátásával kapcsolatos jogsértések;
• Munkaeszközökkel kapcsolatos jogsértések;
• Munkahely/üzem állapotával kapcsolatos jogsértések;
• Munkaköri személyi higiénés alkalmassági vizsgálat, foglalkoztatási tilalmak megszegése;
• Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésben;
• Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás;
• Munkavállalók életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyeztető körülmények;
• Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén;
• Szakszerv. által kifogásolt intézk. összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megszegése;
• Szakszervezeti tisztséget viselők védelmére, munkaidő kedvezményére vonatkozó szabályok megszegése;
• Személyi feltételek hiánya;
• Színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás;
• Veszélyes technológiai folyamatokkal kapcsolatos jogsértések;

A kizárási és publikálási idő a 2009. június 1-je után indult ügyekben egységesen két év, azaz a munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli. A 2009. június 1-je előtt indult hatósági eljárás során hozott határozatok, a meghozataltól számított 5 év elteltével kerülnek törlésre.

Kérjen ingyenes tesztjelszót!
Rendelje meg!